Benjamin Franklin szelleme válaszol

Megkérdezheti, hogyan vélekedik az iraki háborúról, mit gondol Bush elnök külpolitikájáról, vagy ismerte George Washingtont, tartott rabszolgákat, részt vett a Függetlenségi Háborúban, és így tovább. Az egyértelmű, igen-nem válaszok kivételével, természetesen senki nem tudja pontosan, miket mondana, de a CMU Szintetikus Interjú technológiája legalább az illúziót megadja.

Einstein, Bill Joy, Beardsley doki

Lényege, hogy az adott személyiség számítógépes modellje interaktív kapcsolatba lép, elbeszélget egy emberrel, vagy esetleg egy másik szintetikus karakterrel. A program az inputot a látogató által feltett lehetséges kérdések előre elkészített listájához rendeli, a legjobb párokat generálja, illetve a pontosságot is méri. A karakter a szoftver segítségével dolgozza fel a látogató megjegyzéseit.

A technológiát Scott Stevens, az Ember Számítógép Interakció Intézet kutatója és a Számítástudományi Iskolán dolgozó Michael Christel fejlesztették ki a kilencvenes évek végén. 1999-ben szabadalmaztatták. Először Einsteint "kapták mikrofonvégre", később a Sun Microsystems főmérnökét, Bill Joy-t interjúvolták meg.

Az IAI (Interactive Animatronics Initiative) projekt keretében szintén munkába állították. Első lépésként az animált karakterek "beszédkészségén" dolgoztak; a későbbiekben azt szeretnék kivitelezni, hogy észleljék környezetüket, hihető módon reagáljanak rá. A beszédfelismerésen és szintézisen alapuló Szintetikus Interjú mellett más technológiákat szintén használnak: gépi látást, a mechanikus babáknál (például a rekonstruált dinoszauruszoknál is) alkalmazott animatronikai, audió, valamint animációs eljárásokat.

Első karakterük a fiktív osztrák feltaláló, Horatio Doc Beardsley, a középkor mechanikus embereinek és állatainak leszármazottja. Szórakoztató figura. Laboratóriuma egy hegytetőn áll, onnan adja interaktív show-műsorait: Beardsley doki bemutatja_ Egyszer például a "láthatatlan gépet" ismertette ékes szavakkal.

Az IAI célja az élet szimulálása, elhitetni az élet illúzióját. A szintetikus karakter - ellentétben a húsvér színészekkel - a hét minden napján, napi huszonnégy órában rendelkezésre áll, magára ölthet nem-emberi küllemet, sokszorozható, közönségét géppel folytatott interakció élményével gazdagítja.

Szellemjárás

A Franklin-projektet 2004 nyarán, Ed Rendell kormányzó Szórakoztató Technológia Központban tett látogatása után indították. A technológiát első alkalommal a Szabadság Fényeiben mutatták be nyilvánosan. Az előre gyártott kérdéseket a legkülönbözőbb források - általános iskolai történelemkönyvek, a Pittsburghi Gyermekmúzeum anyagai, stb. - alapján állították össze. Először úgy gondolták, a látogatók csak ezek között válogathatnak. Attól tartottak, máskülönben semmi nem jut eszükbe, nincs miről érdeklődniük, s csak állnak és hallgatnak majd.

Aztán úgy döntöttek, bármiről faggathatják. Annyi megkötéssel, hogy megadott kulcsszavakból kell összerakniuk a kérdéseket. Ha semmi értelmük nincs, Franklin maximum mellébeszél, esetleg feleletek sorát zúdítja a hallgatóságra. Körülbelül nyolcszáz válasz közül döntheti el, melyik a legkorrektebb.

Franklin hangját Ralph Archbald, a tudós-politikust az elmúlt huszonöt évben számtalan alkalommal megformáló színész adja. A digitálisan rögzített képeket egy 1890-ben bemutatott, a feltalálóról Pepper Szellemének (Pepper's Ghost) nevezett trükk-technikával jelenítik meg. Franklin (azaz Archbald) fantomként lebeg a látogatóval szemben.

Különösen gyerekek körében aratott komoly sikereket a július negyediki (Függetlenség Napja) ünnepségeken.

A Business Week által a XXI. század huszonegy csúcstechnológiájának egyikeként azonosított Szintetikus Interjút nemcsak a szórakoztatóiparban használják, hanem például a MedRespond orvosi informatikai cég web-alapú tanácsadását végzi.