Tankoljon bacilust!
Eredmények
Anastasios Melis laboratóriumában már komoly eredményeket értek el. A Kalifornia Egyetem mikrobiológus professzora csapatával az elmúlt pár évet mikrobiológiai kutatásokkal töltötte. Azt akarták kideríteni, hogy mi befolyásolja a zöldalgák hidrogéngáz-termelő képességét a fotoszintézis során. Reményeik szerint technológiájuk tökéletesítésének hála a jövőben algafarmok lesznek mindenfelé, melyek elég áramot termelnek majd autóinkhoz vagy akár lakásaink melegítéséhez.
Melis szerint nincs egyébről szó, mint az energia átalakításáról, melynek üzemanyag lesz az eredménye. A zöldalgák vagy a baktériumok biokatalizátorként működnek, így segítve a napenergia hidrogénenergiává alakítását.
Hasonlóval kísérleteznek a Pennsylvania Egyetemen, ahol sikerült rávenniük a bacilusokat arra, hogy szennyezet víz hatására hidrogént termeljenek. A bacilusok glükózzal táplálkoznak, majd azokat lebontva oxigén és hidrogén keletkezik. Már csak el kell szipkázni a hidrogént és máris kész az üzemanyag.
Tiszta munka
Mindeközben az apró kis élőlények a cukrot is lebontják, tehát a folyamat során még a környezetet is tisztul. Az egyetem környezetmérnöki karának professzora szerint ráadásul mindehhez nincsen szükség semmiféle mágikus adalékra, hiszen bármelyik termőföldben megvannak ezek a baktériumok.
Bruce Logan és csapata azon is dolgozik, hogy az áramtermelés folyamatát egyszerűbbé tegyék a mikrobiológiai üzemanyag cellának nevezett szerkezet segítségével. Ennek köszönhetően a kis bacilusalapú termelőegységünket bárhová magunkkal vihetnénk, mérete nem haladná meg egy bőröndét, ráadásul csak cukorral kell etetni.
Ugyanakkor a tudósoknak még mindig komoly gondot okoz a megfelelő teljesítményt kikényszeríteni ezekből az apró élőlényekből. A teljesítmény fokmérője lényegében a hidrogén vagy a belőle előállítható energia. Malis szerint a fotószintetizáló bacilusai 38 ezer köbméter hidrogént képesek előállítani naponta, de a tesztek szerint ennek eddig alig a harmada jött össze.