További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
Az agyból és a gerincvelőből induló motorikus idegek felelnek a test mindenféle mozgásáért a nagylábujjbillegetéstől a szemforgatásig. Az önálló regenerálódásra nem képes sejteket egy nap vadonatújakkal helyettesíthetik majd, így gyógyíthatóvá válik a gerincvelő-sérülések vagy az ilyen idegeket érintő degeneratív betegségek.
Még mielőtt ez bekövetkezne a tudósok már képesek lesznek arra, hogy laboratóriumban tenyésztett mozgatóidegi modelleken teszteljék a frissen kifejlesztett gyógyszereket.
A tudósok hosszú ideje szilárdan hittek az őssejtekben, amelyek végtelenül osztódhatnak és képesek a szervezet 220 különböző sejtjévé illetve szövetévé fejlődni. Csakhogy motorikus idegekké alakítani őket kifejezetten bonyolultnak bizonyult - még olyan egyszerűbb lények esetében is, mint az egerek, amelyek őssejtjei évtizedek óta rendelkezésre álltak. A Wisonsin-Madisoni Egyetem szakembereinek azonban végül sikerült emberi mozgató neuronokat tenyészteniük.
Kombináció
Az egyetem őssejtkutató központjának munkatársa Szu-Csun Csang professzor szerint a feladat nehézségének egyik oka, hogy a mozgatóidegek az elsők között megjelenő struktúrák a fejlődő embrióban. Csang és csapata kiderítette, hogy egy nagyon szűk időszakban az emberi fejlődés harmadik és negyedik hetének fordulóján lehet az őssejteket sikeresen a mozgatóideggé válás felé terelni.
A pontos időzítés mellett nagy jelentősége volt, hogy az őssejteket a megfelelő összetételű kémiai koktéllal lássák el. A koktéllal természetesen kiválasztódó hormonokat helyettesítettek, amelyek a sejt fejlődésének útját egyengetik.
"Az őssejteket lépésről lépésre kell tanítanunk, hogyan változzanak. Minden lépéshez pontos időzítés és megfelelő körülmények kellenek, különben a dolog nem fog működni" - magyarázza Csang.
A kutatócsoport az őssejteket először idegi őssejtekké alakították, majd ős-motorikus-idegekké, amelyek végük mozgatóidegekké fejlődtek a petricsészében. Csang jelezte, hogy a sejtek elektromos aktivitásán ellenőrizték, hogy működő motorikus idegekkel állnak szemben.
Oda-vissza fejlődés
A tenyésztett motorikus idegsejtek több, mint három hónapig éltek labortóriumi körülmények között - magyarázza a kutatásról szóló tanulmány írója Hszuejun Li, Csang csapatának tagja.
Li laboratóriumi szekrények és hűtők ajtajait nyitogatta világszerte, hogy beszerezze az őssejtfejlődés irányításához szükséges hormonokat és természetes vegyületeket. Egy ponton túl azonban Linek azzal kellett szembesülnie, hogy a sejtek elcsámborogtak más, nem kívánatos fejlődési irányokba.
Növekedési faktorok és morfogének több száz bevetési kombinációja után Li fejéből az az ötlet pattant ki, hogy egy anyagot, amelyet ismeretik alapján a fejlődés egy későbbi stádiumához kötöttek, egy korábbi szintre jellemző anyaggal helyettesít. A csere bevált és a kirakós utolsó darabjának bizonyult.
Beépítés
Csang szerint a felfedezés arra mutat, hogy az emberi őssejtek elkülönülése nem lineáris, ahogyan azt a tudósok gondolták. A fejlettebb gerincesekben inkább összetett és sok esetben átfedésben lévő változások sorozata a jellemző.
"Az állatoknál elért eredmények nem fordíthatók át emberiekre" - teszi hozzá.
Li a következő lépésben azt ellenőrzi, hogy az elő állatba ültetett tenyésztett mozgatóidegek kommunikálnak-e a több idegsejttel. A csoport először csirkeembriókon fog kísérletezni.