Beperli a Greenpeace-t a vegyiművek

A Borsod megyei Sajóbábonyban található Észak-Magyarországi Vegyiművek Kft. (ÉMV) területén átfolyó Bábony-patak vízmintáinak hivatalos elemzése csöppet sem tisztázta a helyzetet. Az ÉMV saját igazát olvassa ki az eredményekből, és hitelrontás miatt pert kezdett a Greenpeace ellen. A környezetvédő szervezet viszont továbbra is fenntartja állításait: a gyár területéről veszélyes anyagok szivárognak a Bábony-patakba, illetve a gyár az EU országaiban már betiltott anyagokat állít elő.

Fokozottan veszélyes

A Greenpeace aktivistái már júniusban is tüntettek a gyár előtt, november 7-i akciójuk során pedig a gyár kapujához láncolták magukat, hogy akadályozzák a szerintük emberi életre is veszélyes szerek szállítását és forgalomba hozását. A környezetvédők szerint a belefolyó gyári szennyvíz miatt a Bábony-patak vize "ivás szempontjából rendkívül életveszélyes". Vizsgálataik szerint a gyár területéről több káros anyag is szivárog a Bábony-patakba - amely néhány kilométerrel lejjebb a Sajón keresztül a Tiszába folyik.

A legutóbbi vizsgálat során a patak vizéből a Levegő Munkacsoport szakértője vett mintákat. Ezeket a felszíni vizek, iszapok vizsgálatára akkreditált VITUKI Rt. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratóriuma elemezte. Az eredmények a Greenpeace szerint megerősítik, hogy az ÉMV Kft. olyan anyagokat és termékeket is gyárt, amelyeket az Európai Unióban már betiltottak. A szervezet jelentése szerint a patak vizében fokozottan veszélyes vegyületeket, cikloátot, diuront, fluometuront, terbutrint, prometrint, és további klórozott adalékokat és szerves összetevőket találtak.

Határérték alatt

A vállalat szerdai sajtóközleménye szerint azonban összes terméküket törvényesen lehet gyártani és forgalmazni az USA-ban, valamint az EU legtöbb tagállamában, így Angliában, Németországban és más országokban is. A cég szerint a patak vizének emberi fogyasztása csak akkor lenne életveszélyes, ha valaki 280 köbméter patakvizet inna meg egyszerre. A VITUKI Rt. által talált hét komponens közül négy koncentrációja a vonatkozó jogszabály szerinti határérték alatt van (EPTC, butilát, acetoklór, szénhidrogének).

A sajtóközlemény szerint terbutrin és prometrin hatóanyagokat az ÉMV Kft. soha nem gyártott. Csáki Roland, a Greenpeace munkatársa ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy a környezetszennyezés ténye ennek ellenére tagadhatatlan, bár az anyagok akár az egykori szocialista üzem területén esetleg földbe ásott hordókból is szivároghatnak.

Vitatott körülmények

Az ÉMV Kft. szerint a mintavétel körülményei is vitathatóak, mivel a négy, pár órás eltéréssel vett vízmintából csak az egyikben mutattak ki cikloátot, ez pedig - a szennyvíztisztítók működési elvét figyelembe véve - lehetetlen. A cég szerint a hiba oka az is lehetett, hogy a mintavevő vagy a szállító edények eleve szennyezettek voltak. Csáki Rolandtól lapunk megtudta, hogy a látszólagos ellentmondásnak az az oka, hogy anyagi okokból csak egyetlen mintában vizsgáltatták ezt a vegyületet, a mintavételhez egyébként is a VITUKI által biztosított edényeket használták.

A diuron nevű gyomirtót az ÉMV szerint sem a Greenpeace, sem a hatóságok nem mutatták ki a tisztított szennyvízben. Csáki cáfolta ezt a kijelentést.

Állnak elébe

Az amerikai tulajdonú ÉMV Magyarország egyik legnagyobb rovarirtószer-gyártója, éves gyártókapacitása 12 ezer tonna. A cég sajtóközleményében kijelentette: "a Greenpeace júniusi és novemberi akciói, a médiában megjelent alaptalan vádjai súlyosan sértik Kft. jó hírét és üzleti érdekeit. (..) Az ÉMV Kft. ezért peres eljárást kezdeményezett a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet budapesti irodája ellen".

Az ÉMV Kft. vezetése a sajtóközleményben "sajnálattal állapítja meg, hogy a Greenpeace magyarországi irodája − nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy egy kis hazai cég besározásával szerezzen magának hírnevet Magyarországon − alaptalan vádaskodással veszélyezteti mintegy 250, nehéz körülmények között élő borsodi család megélhetését". Csáki ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a Greenpeace nem tesz különbséget magyar és külföldi vállalatok között (példaként hozta a verespataki aranybánya esetét), és kijelentette: a kis cégek sem mentesülhetnek a környezetszennyezés miatti felelősségrevonás alól. Hozzátette, hogy az ÉMV által indított pernek állnak elébe.