További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
Hibás tippelés után kockáztatnak
Az eredmények alapján kidolgozott elmélet szerint a vesztés után az agy arra gondol, hogy éppen itt az ideje a nyerésnek is. Ennek eredménye, hogy a hibás döntés után a játékos inkább hajlandó a nagyobb kockázat vállalására, mint ha előzőleg is helyesnek bizonyult volna a tippje - véli Gehring.
Elsietett döntések
Még mielőtt valójában tudatosulhatna a játékosban, mit is cselekszik, az agy mérlegeli az eredményt, és villámgyorsan reagál. Ez azt is jelenti, hogy az emberi agy gyakran elsietett döntéseket hoz. Ezt aztán irracionális lépések követik.
A kutatók az elektromos agyi áramokat (event-related brain potential, ERP) mérték. Ennek érdekében a kísérleti személyek elektródákkal teleszőtt csuklyákat viseltek, miközben a különböző eseményekre adott agyi reakcióikat vizsgálták.
Az egyik esetben a teszt résztvevőinek két szám (5 és 25) között kellett választaniuk. A szám kiválasztása után egy másodperccel megváltozott a képernyő háttérszíne. A zöld a nyerést, a piros a vesztést jelentette. Pár másodperccel később újból választani kellett két szám közül.
Döntés törtmásodperc alatt
Minden húzás után a kísérleti személyek az eredménytől függően 5 centet vesztettek vagy 25-öt nyertek. A mérések során sikerült megfigyelni az agyi áramok jellemző mintáját, amely az eredmény megjelenése után 265 ezredmásodperccel érte el a maximumot.
Ebben a pillanatban észlelte a tesztszemély, hogy nyert vagy veszített az előző menetben. Hihetetlen, milyen hamar reagál az agy a nyerésre és a vesztésre, és milyen gyorsan képes ezáltal befolyásolni a következő döntést, anélkül hogy ez tudatosulna - mondta Gehring.
Az agy viszont nem tesz különbséget a jó és a rossz tipp között. William Gehring sejtése szerint mindenekelőtt az agykéreg középső homloklebenyi része (MFC) felelős a döntési folyamatért, különösen érzékenyen reagálva a negatív helyzetekre.