Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hawking szerint a földönkívüliek primitívebbek nálunk

2008.04.22. 16:20
Stephen Hawking, a tolókocsiba kényszerült világhírû elméleti fizikus a George Washington egyetemen, az amerikai ûrügynökség 50. születésnapi ünnepségén tartott beszédében földönkívüliekrõl és az ûrkutatás fontosságáról beszélt.

Vajon egyedül vagyunk-e a világegyetemben, és ha nem, miért nem találkoztunk még más intelligens létformákkal? - tette fel a kérdést Hawking a korai ünnepségen (a NASA születésnapja ugyanis valójában csak nyáron lesz). A fizikus három alternatívát lát: nincsen földönkívüli élet, vagy az idegen civilizációk hamarabb pusztítják el magukat, mint felfedeznének bennünket (vagy mi vennénk az õ jeleiket), vagy primitívebbek, mint mi vagyunk. Hawking a harmadik megoldást látja legvalószínûbbnek, szerinte az élet kialakulása aránylag gyakori lehet az univerzumban, de az intelligencia kifejlõdése roppant ritka.

Éppen ezért nagy az emberiség felelõssége abban, hogy folytassa az ûrkutatást és az univerzum felfedezését. Hawking az ûrutazások finanszírozásának ellenzõit azokhoz hasonlította, akik annak idején Kolumbusz utazásaiban nem láttak fantáziát. "Az Újvilág felfedezése óriási lépés volt az emberiség számára. Gondoljanak csak a Big Macre" - viccelte el a témát a fizikus, aki szerint az ufóészlelések és a földönkívüliek által elrabolt emberekrõl szóló történetek egytõl egyig kitalációk.

A csaknem egész testében megbénult Hawking tavaly kipróbálhatta a súlytalanságot

A fizikus szerint a világ GDP-jének mindössze negyed százalékát kellene ûrkutatásra fordítani, és megvalósulhatna 2020-ig az állandó Hold-bátis, majd 2025-re eljuthatna az elsõ ember a Marsra. Negyed százalékot megér a saját jövõnk - üzente Hawking azoknak, akik az ûrkutatás helyett olyan földhözragadtabb problémák megoldására költenék a pénzt, mint a klímaváltozás vagy a környezetszennyezés.

"Olyan világban élünk, amit a tudomány és a technológia irányít, a fiatalokat azonban egyre kevésbé érdekli a tudomány" - figyelmeztetett a fizikus, aki szerint az ûrkutatás további fejlesztése nemcsak alapvetõen változtathatja meg az emberiség jövõjét, de akár azt is eldöntheti, hogy lesz-e egyáltalán jövõnk, vagy sem.