Hawking szerint a földönkívüliek primitívebbek nálunk
Vajon egyedül vagyunk-e a világegyetemben, és ha nem, miért nem találkoztunk még más intelligens létformákkal? - tette fel a kérdést Hawking a korai ünnepségen (a NASA születésnapja ugyanis valójában csak nyáron lesz). A fizikus három alternatívát lát: nincsen földönkívüli élet, vagy az idegen civilizációk hamarabb pusztítják el magukat, mint felfedeznének bennünket (vagy mi vennénk az õ jeleiket), vagy primitívebbek, mint mi vagyunk. Hawking a harmadik megoldást látja legvalószínûbbnek, szerinte az élet kialakulása aránylag gyakori lehet az univerzumban, de az intelligencia kifejlõdése roppant ritka.
Éppen ezért nagy az emberiség felelõssége abban, hogy folytassa az ûrkutatást és az univerzum felfedezését. Hawking az ûrutazások finanszírozásának ellenzõit azokhoz hasonlította, akik annak idején Kolumbusz utazásaiban nem láttak fantáziát. "Az Újvilág felfedezése óriási lépés volt az emberiség számára. Gondoljanak csak a Big Macre" - viccelte el a témát a fizikus, aki szerint az ufóészlelések és a földönkívüliek által elrabolt emberekrõl szóló történetek egytõl egyig kitalációk.
A fizikus szerint a világ GDP-jének mindössze negyed százalékát kellene ûrkutatásra fordítani, és megvalósulhatna 2020-ig az állandó Hold-bátis, majd 2025-re eljuthatna az elsõ ember a Marsra. Negyed százalékot megér a saját jövõnk - üzente Hawking azoknak, akik az ûrkutatás helyett olyan földhözragadtabb problémák megoldására költenék a pénzt, mint a klímaváltozás vagy a környezetszennyezés.
"Olyan világban élünk, amit a tudomány és a technológia irányít, a fiatalokat azonban egyre kevésbé érdekli a tudomány" - figyelmeztetett a fizikus, aki szerint az ûrkutatás további fejlesztése nemcsak alapvetõen változtathatja meg az emberiség jövõjét, de akár azt is eldöntheti, hogy lesz-e egyáltalán jövõnk, vagy sem.