Itt bent rossz gyerekek vannak, de megvan bennünk ugyanaz a jó, mint a kintiekben

Minden lány életében nagy esemény a nyolcadikos ballagás. De Lilla ballagása két okból is különleges: 20 évesen fejezi be a nyolcadik osztályt a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthonban. A ballagás után pedig kedvezménnyel szabadul.

Habár az ország egyedüli lány-javítóintézetét óriási falak és drót veszi körül, a dupla beléptetőrendszer pedig olyan, mint egy börtönben, bent frissen nyírt gyep, árnyas fák, sportpálya és több épületből álló, elegáns villarendszer fogad. 

Lillának (aki nem járult hozzá, hogy megmutassuk) két és fél éve itt zajlanak a hétköznapjai: fél hétkor ébresztő, reggeli, fél egyig tanulás, délután sport és különféle foglalkozások, ma éppen dráma, amire jöttünk.

Mert ha rátok nézünk

A nevetek kuss

Ha rád nézek, jobb, ha futsz

Engem lerappelni úgyse tudsz

– idézi Lilla a rapből, amit egy másik lánnyal együtt írt a darabba, majd úgy szájbőgőzik mellé, mint egy befutott cigányzenekar tagja.

A Nutella ára

A barátságos, mindig mosolygó és szókimondó lány nem titkolja a történetét sem. Sorozatos bolti lopások miatt került a javítóba, utoljára egy óriási Nutellát nyúlt le egy boltból, amikor az ismerős rendőrök lekapcsolták. „»Lilla, ha nem köröznek más miatt, hazaviszünk, és kialszod magad, mert nagyon be vagy állva. De ha köröznek, akkor lakásotthonba kerülsz.« Pechem volt, köröztek” – meséli Lilla. Az egyik kelet-magyarországi cigány telepen felnőtt lány ötödikben hagyta abba a sulit, és csúszott bele az egyre keményebb droghasználatba.

Édesanyja drogfüggő volt, és nem törődött vele, édesapjával viszont közeli és meghitt kapcsolata volt. „Egy éve és három hónapja halt meg. Mindig jött látogatni engem, egyetlenegyszer nem volt rá pénze. Ő volt az életem értelme. Itt bent próbáltak segíteni feldolgozni az elvesztését. De még nem megy” – halkul el Lilla.

Furcsán hangzik, de megörült, amikor behozták az intézetbe. „Kiszálltam a rendőrkocsiból, és elkiáltottam magam: »Jó napot!«, és integettem hozzá. Örültem, hogy ennyi lány van bent, mert én fiúkkal nőttem fel. Aztán lassan leesett, hogy kaptam még egy esélyt, hogy megszabaduljak a drogtól, befejezzem a sulit. Sokat elvett tőlem az intézet, hogy például nem lehettem apuka mellett az utolsó években. De sokat adott is. Régen nem voltam ám ilyen intelligens! Még azt is megtanultam itt, hogy kell önéletrajzot írni.”

Már most gíroszos és egyéb felszolgálói állásokat nézeget a településen, ahol nagybátyjáék befogadják. A javítóval az a mázli, hogy az embernek nincs priusza, szabadulása után megsemmisítik az aktákat. Tiszta lappal indul.

Lilla dolgozni akar, és továbbtanulni. És várja a szerelmét, aki rablásért a tököli börtönben ül. Hétfőn és csütörtökön este 6 és 8 között fogadhat bejövő hívásokat, és ő maga is telefonálhat tíz percet. Nagybátyja és nagynénje mellett Tökölt szokta hívni.

Ezen a ragyogó, de szeles áprilisi napon most a színházi bemutatóért izgul: idén első ízben vesz részt a színdarabban, amit a Katona József Színházban mutatnak be.

„Szeretek szerepelni, szeretem megmutatni, mire vagyok képes. Nem megyek oda vissza, ahonnan jövök.”

Azt hittem, megölnek

Julcsi sose felejti el a 16. szülinapját. Úgy feküdt le aludni, hogy tudta, másnap be kell vonulnia a javítóba. Két év hat hónapra. A hamarosan 18 éves lányról sugárzik az intelligencia; nem csoda, hogy bent párhuzamosan végezte el a hetedik és nyolcadik osztályt. „Szeretek bent lenni, sok izgalmas program van, és rájöttem, hogy gyorsan és sikeresen tudok tanulni. Érettségizni szeretnék, és ebben százszázalékosan támogatnak a nevelőim, tanáraim.” Julcsi már kintre, egy szakiskolába is jár. Csak míg más gyerek suli után lófrálni megy vagy hazaindul, ő „haza” villamosozik, a zárt falak mögé.

Julcsi és Panni elválaszthatatlan barátok, már egy Balatonhoz közeli gyermekotthonban is együtt voltak.

– Én tudtam, ki a Julcsi, már hallottam róla. Borzasztó állapotban hozták be.

– De már aznap éjjel megszöktünk, emlékszel? A két lépcső közti ablakot ki lehetett piszkálni.

– Én 14 voltam, te 13.

– Hajnalig sétáltunk, néztük a Balatont, de gyönyörű volt!

Panni 12 évesen került be a gyermekvédelmi rendszerbe, és rögtön az elején egy csapat 16 éves áldozata lett. Nem mondja el, mi történt. Mindenesetre Rákospalotától is tartott.

Amikor az elején elhívtak páran hátra, azt hittem, megölnek. De csak kíváncsiak voltak rám.

A színdarabban is együtt énekelnek. Ha kimennek valahova, a tömegközlekedésen úgy polgárpukkasztanak, hogy „»nem is annyira gáz, hogy a nagybátyádtól vagy terhes«. És ezt a témát is behoztuk viccesen a darabba”. 

Meg akarják mutatni, hogy sok mindenre képesek. „Meg tudjuk állni a helyünket a színpadon is. Igenis van bennünk tehetség, van bennünk jó. Itt bent rossz gyerekek vannak, de van bennünk jó, megvan bennünk ugyanaz, mint a kinti gyerekekben” – mondja Julcsi.

Próba lábbilincsben

Vági Eszter színházpedagógus, a Katona József Színház munkatársa 2019 óta dolgozik a rákospalotai lányokkal. A Katona közösségépítő programja, az Életvárók keretében április közepén két előadásban mutatták be a projektet, amire szeptember óta készültek a javítós lányokkal.

„A színház remek eszköz arra, hogy önmagáról, a társairól, a világról sok újat megtudjon. A saját történeteikből indulunk ki, de megbolondítjuk őket, elemeljük a konkrét cselekményektől, fantáziavilágokba kalauzoljuk őket.”

Az egyik évben az egyik lánynak az intézetben is viselnie kellett a lábbilincset, amiből a próbák során abszurd helyzetek keletkeztek. „Majd ez a lány gyönyörűen kifogalmazta ezt magából, megjelenítette az egyik foglalkozáson” – meséli Eszter, aki azt mondja, tisztában van vele, hogy ez nem csodacsinálás, de a drámapedagógia eszközei segítik a lányokat az önkifejezésben és az egymáshoz kapcsolódásban.

„Ezek a gyerekek nincsenek hozzászokva, hogy a másikat igazán érdekli, amit mondanak. A projektben kinti civilek is részt vesznek, igazi integrációs előadást hoztunk össze, de a lényeg a folyamat, a projekt sokszínűsége. És vicces pillanatok keletkeztek már önmagában abból, hogy mit is jelent a »kint« és a »bent«, és hogy az alapérzések mennyire hasonlóak. Neki is van szerelmi bánata. Ő is elvesztette az édesapját. Ő is rühellt tanulni.”

A Katona társulata lelkesen vesz részt a projektben: eddig Vizi Dávid, Fullajtár Andrea, Jakab Balázs, Jordán Adél színészek és Török Marcell videótár-vezető csatlakoztak.

Megtanulnak reflektálni önmagukra

Aradi Fanni drámainstruktor azért szeret a lányokkal dolgozni, mert ezzel hétről hétre kilép a buborékából. „A legrosszabb pillanatodban ölelnek át, hogy de szép vagy ma, de klassz a sminked! Megható, hogy ha rászólok valakire, hogy figyeljen, támogatnak, hogy »hahó, a Fanni kért valamit!«. Rengeteget tanulok tőlük a feltétlen szeretetről és elfogadásról.”

Bánkuti Csenge részt vesz a színdarabban, és gyermekfelügyelőként, félállásban dolgozik az intézetben. A kriminológus-drámapedagógus szerint a lányok az önkifejezés gyakorlása mellett a saját tehetségükhöz is közelebb kerülnek. Vannak a bezártságból adódó konfliktusok, de igyekeznek tudatosítani, kimondatni ezeket a gyerekekkel.

Érdekes helyzet, amikor valakivel helyet cserélünk: ő éppen szabadul, én meg jövök be az intézetbe dolgozni. Ilyenkor olyan, mintha ők segítenének nekünk, »bent« maradóknak.

Szim András igazgató szerint sok tartós barátság nem létezik bent, de a lányok egy emberként sorakoznak fel a másik mögött, ha elveszít valakit, vagy ha tárgyalása lesz.

„Az elején itt mindenki ártatlan, csak épp arra járt, vagy ott se volt, amikor a néni – mondjuk – »lelökődött« a lépcsőn. A mi feladatunk, hogy megtanuljanak reflektálni önmagukra és a tetteikre. Ehhez jó eszköz a dráma is” – mondja Szim András.

Az igazgató szerint meg kell keressék a legapróbb sikereiket: ha bekopog, mielőtt belép valahová, ha megtanul késsel-villával enni, ha eldönti, hogy befejezi a nyolc osztályt. „És vannak az óriási sikerek: amikor felvételizik és felveszik a főiskolára, vagy amikor évekkel később visszatelefonál, hogy kéri szépen azt a receptet, amit a szülinapjára sütött a nevelővel, mert kétéves a kisfia, és meg akarja lepni vele.”

• Megtanultuk, és a kinti gyerekeknek is üzenjük, mennyire fontos, hogy legyen belőled valaki.
• Hogy tölts időt szeretteiddel.
• Beszélgess az anyukáddal.
• Legyél ott a családi szülinapokon.
• Szedj virágot a nővéreddel.

(Borítókép: Németh Kata / Index)