Magyar megoldás forradalmasíthatja a hidrogénalapú energiatárolást
A kémikusok előtt régóta ismert, hogy egyes szerves bór- és foszforvegyületek szívesen képeznek egymással elektronelfogadó, illetve elektronátadó párokat. Ezeket nevezik Lewis-féle sav-bázis pároknak. A reakcióba lépő vegyületek méretének növelésével elérhető, hogy ne jöjjön létre kötés a partnerek között. Az ilyen párok nem csupán elméleti szempontból érdekes rendszerek, de teljesen új, eddig elérhetetlen kémiai átalakítások előtt nyitották meg az utat.
A reakciók közül kiemelkedik a hidrogénmolekula hasítása, amely már nagyon enyhe körülmények mellett is végbemehet. Az MTA Kémiai Kutatóközpontban folyó kutatások alapján sikerült javaslatot tenni a forradalmian új, fémmentes hidrogénaktiválási folyamat mechanizmusára (az energiaforrásként használt hidrogéngázt jelenleg főként fémkatalizátorok segítségével bontják atomjaira).
A kutatók szerint a foszfor és a bór vegyület között rugalmas kölcsönhatások által összetartott komplex alakul ki, amely könnyedén el tudja hasítani a hidrogénmolekulát. Rokob Tibor és munkatársai rámutattak arra is, hogy a Lewis-párok energiadús, feszült rendszerek, és ennek köszönhetően a hasítási reakciót könnyebben végre lehet hajtani. Ugyanakkor a folyamat erőteljesen hőtermelővé válik.
A szerzők írása a tudományos közvélemény azonnali reagálását váltotta ki. Az Amerikai Kémiai Társaság egyik fontos folyóirata, a Chemical and Engineering News márciusi számában is ismertetik a magyar kutatók eredményét.