Hajnalban óraátállítás

Vasárnap kezdődik, és október 28-ig tart a nyári időszámítás, az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali 2 órakor 3 órára kell igazítani az órákat. Az átállítás célja, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság szokásos ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart.

Spórolós

Az átállítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy segítségével 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia-megtakarítás érhető el. A nyári időszámítás gazdasági hatásait senki nem írta le pontosan, de kutatók szerint több milliárd dolláros nagyságrendű a költségmegtakarítás világszerte.

Egy néhány évvel ezelőtt végzett magyarországi felmérés szerint az átállással egy nagyobb város egész évi villamosenergia-fogyasztásának megfelelő, csaknem 200 gigawattnyi villamos áramot lehet megspórolni, ami többmilliárd forintos költségcsökkentést jelent. Az óraátállítással annyi nyerünk, mintha Magyarországon egy teljes napig senki nem használna elektromos berendezést. Nálunk 1980-ban vezették be a nyári időszámítást.

Hazugság?

Amerikai kutatók szerint viszont humbug az egész: a kaliforniai Berkeley egyetem két doktorandusza azt állítja, hogy az este megspórolt energiát a reggeli fogyasztás kiegyenlíti, vagyis az egész átállásnak nem sok értelme van. Ryan Kellogg és Hendrik Wolff közgazdászok Ausztrália 2000-es átállásának hatásvizsgálatából jutottak erre a következtetésre: 2000-ben az olimpiai játékok egyszerűbb lebonyolítása érdekében az ország két hónappal elnyújtotta a nyári időszámítást - a kutatók szerint teljesen feleslegesen.

Kellogg és Wolff két szomszédos ausztrál szövetségi állam, Victoria és Dél-Ausztrália áramfogyasztását vizsgálta a kérdéses időszakban: az előbbi állam meghosszabbította a nyári időszámítást, míg az utóbbi nem. "Reggel elég sötét van ahhoz, hogy gyakorlatilag mindenkinek fel kelljen kapcsolnia a villanyt" - nyilatkozta Kellogg az ABC Newsnak. A két kutató szerint az adatokból nyilvánvaló, hogy a meghosszabbított átállás nemhogy csökkentette volna, hanem kis mértékben ugyan, de növelte Victoria áramfogyasztását. A Berkeley közgazdászai nem állítják, hogy az ausztrál tapasztalatok alkalmazhatók a világ más, eltérő éghajlattal és szokásokkal bíró országaiban is, de szerintük könnyen lehet, hogy mégis.

Ha az óraátállítás közvetlen gazdasági hatásai nem is bizonyíthatók, közvetettből azért akad: elemzők szerint nyaralás közben szívesebben tartózkodunk természetes fényben, ha hosszabbak a nappalok, könnyebben kapcsolódunk ki, éppen ezért a nyári időszámítás kedvező hatással van a turizmusra.

Veszély

A művelet viszont nem minden kockázattól mentes. Tavasszal az átállás utáni napokban rendszeresen megugrik a halálos közúti balesetek száma, mert az elvesztett óra miatt sokan kialvatlanok. De az is veszélyes, amikor visszaállunk a téli időszámításra: egy brit tanulmány szerint a vezetők ilyenkor nehezen alkalmazkodnak a korai sötéthez, ami közel félezer áldozatot követel az Egyesült Királyságban.

Mexikóban meg egyenesen arra panaszkodnak a férfiak, hogy sokkal rosszabbul teljesítenek az ágyban, amióta 1998-ban náluk is bevezették a nyári időszámítást.

Bár az átállítás még csak három évtizedes, már háromszáz évvel ezelőtt felmerült a lehetősége. Benjamin Franklin 1784-ben vetette fel, hogy ha később sötétedne, azzal energiát lehetne megspórolni.

Az órák igazításával nem változik a MÁV menetrendje, de az átállás éjszakáján a nemzetközi vonatok közül a Dacia és a Beograd expressz mindkét járata várhatóan egy órás késéssel közlekedik majd. A kettő és három óra közötti személyvonatokat a vonatindító állomásokról az óraigazítás után, hajnali három órakor indítják útjukra.