Jenő
-3 °C
6 °C

Hajnalban óraátállítás

2008.03.29. 22:24
Vasárnap hajnali kettőről háromra kell állítani az órákat, de az sem baj, ha csak reggel tekerünk. Az utóbbi időkben bekövetkezett fejlesztéseknek hála nem biztos, hogy sokat nyerünk a nyári időszámítással, de a többség jobban szereti a napfényes nyarat, mint a sötét telet.

Vasárnap kezdődik, és október végéig tart a nyári időszámítás, az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali 2 órakor 3 órára kellett igazítani az órákat. Az átállítás célja, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság szokásos ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart.

Humbug

Az átállítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy segítségével 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia-megtakarítás érhető el. A nyári időszámítás gazdasági hatásait senki nem írta le pontosan, de kutatók szerint több milliárd dolláros nagyságrendű a költségmegtakarítás világszerte. Bár az átállítás még csak három évtizedes, már háromszáz évvel ezelőtt felmerült a lehetősége. Benjamin Franklin 1784-ben vetette fel, hogy ha később sötétedne, azzal energiát lehetne megspórolni.

Nyári időszámítás a világ országaiban. Kék: van, narancs: volt, de most nincs, piros: nincs. Forrás: Wikipedia

Egy néhány évvel ezelőtt végzett magyarországi felmérés szerint az átállással egy nagyobb város egész évi villamosenergia-fogyasztásának megfelelő, csaknem 200 gigawattnyi villamos áramot lehet megspórolni, ami többmilliárd forintos költségcsökkentést jelent. Az óraátállítással annyi nyerünk, mintha Magyarországon egy teljes napig senki nem használna elektromos berendezést. Itthon 1980-ban vezették be a nyári időszámítást.

Amerikai kutatók szerint viszont humbug az egész: a kaliforniai Berkeley egyetem két doktorandusza azt állítja, hogy az este megspórolt energiát a reggeli fogyasztás kiegyenlíti, vagyis az egész átállásnak nem sok értelme van. Ryan Kellogg és Hendrik Wolff közgazdászok Ausztrália 2000-es átállásának hatásvizsgálatából jutottak erre a következtetésre: 2000-ben az olimpiai játékok egyszerűbb lebonyolítása érdekében az ország két hónappal elnyújtotta a nyári időszámítást - a kutatók szerint teljesen feleslegesen.

Kellogg és Wolff két szomszédos ausztrál szövetségi állam, Victoria és Dél-Ausztrália áramfogyasztását vizsgálta a kérdéses időszakban: az előbbi állam meghosszabbította a nyári időszámítást, míg az utóbbi nem. "Reggel elég sötét van ahhoz, hogy gyakorlatilag mindenkinek fel kelljen kapcsolnia a villanyt" - nyilatkozta Kellogg az ABC Newsnak. A két kutató szerint az adatokból nyilvánvaló, hogy a meghosszabbított átállás nemhogy csökkentette volna, hanem kis mértékben ugyan, de növelte Victoria áramfogyasztását. A Berkeley közgazdászai nem állítják, hogy az ausztrál tapasztalatok alkalmazhatók a világ más, eltérő éghajlattal és szokásokkal bíró országaiban is, de szerintük könnyen lehet, hogy mégis.

Új technológiák

Azért van más minta is: a Los Angeles Times egy Indiana államban végzett kutatást idéz, ahol 92 város eltörölte az óraátállítást, míg 15 ragaszkodott hozzá. Az energiafogyasztás elemzése során kiderült, hogy a nyári időszámítással egyetlen centet sem spóroltak a helyiek, sőt, az 8,6 millió dollárnyi plusz fogyasztást eredményezett egy év alatt.

A kutatók szerint ennek az lehetett az oka, hogy ha az emberek korábban ébrednek, a hűvös tavaszi hónapokban előbb kapcsolják be a fűtést, míg nyáron a légkondicionálást.

Boros Norbert, az ELMŰ szóvivője korábban elmondta, hogy a megváltozott szokások és a fejlettebb technikai berendezések hatására már Magyarországon sem csökken észrevehetően az áramfogyasztás attól, hogy egy órával átállítjuk óráinkat. Ha az óraátállítás közvetlen gazdasági hatásai nem is bizonyíthatók, közvetettből azért akad: elemzők szerint nyaralás közben szívesebben tartózkodunk természetes fényben, ha hosszabbak a nappalok, könnyebben kapcsolódunk ki, éppen ezért a nyári időszámítás kedvező hatással van a turizmusra.

Mások szerint az átállítás csökkenti a bűnözést és az autóbalesetek számát is - igaz, ezeket a teóriákat eddig nem sikerült tökéletesen alátámasztani bizonyítékokkal.

Veszélyek

A művelet viszont nem minden kockázattól mentes. Tavasszal az átállás utáni napokban rendszeresen megugrik a halálos közúti balesetek száma, mert az elvesztett óra miatt sokan kialvatlanok. De az is veszélyes, amikor visszaállunk a téli időszámításra: egy brit tanulmány szerint a vezetők ilyenkor nehezen alkalmazkodnak a korai sötéthez, ami közel félezer áldozatot követel az Egyesült Királyságban.

Mexikóban meg egyenesen arra panaszkodnak a férfiak, hogy sokkal rosszabbul teljesítenek az ágyban, amióta 1998-ban náluk is bevezették a nyári időszámítást.

Az órák igazításával nem változik a MÁV menetrendje, de az átállás éjszakáján a nemzetközi vonatok közül a Dacia és a Beograd expressz mindkét járata egy órát késett. A kettő és három óra közötti személyvonatokat a vonatindító állomásokról az óraigazítás után, hajnali három órakor indították útjukra.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?