A szkeptikusok szerint a tavaly ősszel bemutatott lelet egy mikrokefáliás pigmeus maradványalehetett - az amerikai, ausztrál, indonéz kutatók összehasonlító vizsgálatok szerint azonban egyáltalán nem erről van szó.
Az antropológusok szerint a 18 000 éves csontváz egy körülbelül egy méter magas felnőtt nőé volt, a modern emberének harmadára rúgó agytérfogattal.
Mi van a koponyában?
Bár a hobbitember agyából semmi sem maradt, a kutatók a koponya belsejének vizsgálata alapján megállapíthatták agyi struktúrájának jellegzetes vonásait.
A washingtoni kutatók a National Georgraphic Society segítségével megszerezték a koponya másolatát és komputeres tomográfiával és 3-D modelleken tanulmányozták a koponyaüregét, amelyet összehasonlítottak a modern emberével, a csimpánzéval és a homo erectuséval. Az emberi koponyák között mikrokefáliás személy és pigmeus koponyája is volt.
Egyéni jellegzetességek
A tudósok szerint kizárható, hogy a Homo floresiensis örökletes betegségben szenvedett volna. Agya leginkább a Homo erectuséhoz hasonlított - vagyis elég fejlett volt és a magasabb gondolkodási funkciókkal rendelkezett. A hobbit arányai azonban jobban hasonlítottak az Australopitecuséhoz, mint egy kicsinyített Homo erectuséhoz.
A Science magazinban megjelent tanulmány tovább tüzelheti a Hobbit elmebeli képességeivel kapcsolatos vitát. Az előember különös tulajdonsága, hogy csimpánz méretű agya ellenére kőszerszámokat és tűzhelyet használt.