Judit
2 °C
7 °C

A Holdba csapódhat a visszatért űrszemét

2002.09.18. 09:40
Szeptember első napjaiban a csillagászok egy céltalanul keringő objektumra figyeltek föl a világűrben. Először a Föld mellé szegődött apró holdnak nézték, később a J002E3 számmal ellátott gazdátlan törmelék lett belőle. A feltételezések szerint az objektum az űrkutatás múltjából származik. Egészen pontosan az 1969-ben fellőtt Apollo 12-t szállító Saturn IVB rakéta felső fokozatáról lehet szó, melyet a használat után sorsára hagytak.
Bár a kutatók még dolgoznak a J002E3 várható röppályájának előrejelzésén, az első eredmények alapján nem lehet kizárni, hogy a kiszolgált űreszköz jövőre a Holdra zuhan. Ennek esélye most 20 százalékra tehető, de még változhat, ha több adatot sikerül gyűjteni a J002E3 pontos útvonaláról.

Ha bekövetkezne a becsapódás, az Apollo program holdraszálló egységei által hátrahagyott műszerek segítségével a kutatók értékes mérési adatokhoz juthatnak.

Kitették a dobozokat

A Holdra szálló második egység, majd pedig a további expedíciók tagjai a landolás után helyezték ki az Apollo holdfelszíni kísérleti csomagokat (ALSEP). A szétszórtan elhelyezkedő berendezések értékes tudományos adatokat szolgáltattak például a felszínen talált anyagok elemzésével és a Hold mágneses mezejének mérésével.

A nukleáris energiacella által táplált egységek részét képezték a passzív szeizmográfok is. Az ezekkel végzett Passive Seismic Experiment (passzív szeizmikus kísérlet) négy igen érzékeny szeizmográffal mérte a Hold felszínén jelentkező vibrációkat, a szabad oszcillációt és a talaj hajlása képében jelentkező árapály jelenséget.

A kísérletek során használt elektronika az ALSEP központi egységében kapott helyet. Hővédő pajzs óvta a szenzort és a körülötte levő talajfelszínt a holdbeli éjjelek és nappalok szélsőséges hőmérsékleti viszonyaitól.

Spórolásból mindet kikapcsolták

ALSEP
Ezeket a szeizmográfokat a természetes holdrengések lökéshullámainak érzékelésére szánták. Szintén képesek voltak jelezni az Apollo programok idején az emberkéz alkotta űreszközök Holdba csapódását. Szándékosan így végezte a használat után néhány holdraszálló modul és az űrhajósokat a Holdig repítő Saturn IVB rakéta kiégett fokozata.

Az ALSEP dobozokkal van még egy bökkenő: 1977 szeptemberében takarékossági megfontolásokból kikapcsolták őket. A kérdés az, hogy sikerülhet-e a berendezéseket reaktiválni.

Az utolsó ember a Holdon

"Ha úgy találjuk, hogy sikerül az ALSEP-ekbe életet lehelni, és mérni velük a Saturn fokozat becsapódását, az hatalmas tudományos eredménynek számítana" - jelentette ki a Space.com-nak Harrison Schmitt, az Apollo 17 egykori űrhajósa. A professzionális geológus volt az utolsó ember, aki 1972 decemberében a Holdon járt.

Harrison Schmitt az utolsó ember a holdon
Schmitt a The Moon Beyond 2002 konferencián tartott előadásában azt javasolta, hogy a NASA vizsgálja meg az Apollo 12, 14, 15 és 16-ról származó ALSEP hardvereszközök aktiválásának lehetőségét. Ez attól függhet, mekkora költséggel milyen sokáig tudnának a berendezések működni.

Schmitt szerint az Apollo 17 szeizmográfjára kár is volna számítani, mert teljesen félre volt tervezve, és újonnan sem volt képes ilyen típusú adatok biztosítására. Viszont a holdbeli ALSEP hálózat újraélesztése felérne egy tudományos bónusszal. Mindig megvan a lehetőség arra, hogy újabb méretes objektumok becsapódása útján a mainál sokkal jobban megérthessük a Hold belső struktúráját, mondta Schmitt.

A Földről is mérni lehetne

A múltban a Saturn V-ök felső fokozatát energiaforrásnak használva az ALSEP szeizmográfok hálózata a Hold több részéről szolgáltatott pótolhatatlan adatokat a kéreg és a köpeny felépítéséről.

Az egykori űrhajós szerint jómaga és más holdkutatók a rakétafokozat várható becsapódása miatt komolyan vizsgálják az ALSEP felélesztésének kérdését. Eközben a NASA Jet Propulsion laboratóriumának egyik kutatója azt nyilatkozta, hogy esetleg a földi telepítésű infravörös érzékelők is képesek lesznek észlelni a becsapódást, ha az a Hold Föld felé fordított oldalán következik be.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?