Miért jobb egyesek memóriája, mint másoké? Erre adnak választ a Karolinska Intézet munkatársai a Nature Neuroscience tudományos lapban megjelent tanulmányukban. A jobban emlékező emberek agyában az agyi törzsdúcok nagyobb aktivitást fejtettek ki a vizsgálatok során. A törzsdúcok a fehérállományban lévő szürkeállománykötegek, amelyek különféle koordinációs feladatot végeznek el.
Az azonnali felhasználásig tárolt információkat rövid távú emlékezetünk - újabb keletű kifejezéssel munkamemóriánk - kezeli. Munkamemóriánkat folyamatosan használjuk a legegyszerűbb kognitív feladatoknál is. Kapacitása azonban behatárolt és személyfüggő. Hogy kinek mekkora a rövid távú emlékezete, az nem csak a tárolókapacitás nagyságától függ, hanem a lényegtelen információk kiszűrésének képességétől is.
Torkel Klingberg huszonöt egészséges önkéntesen végzett el funkcionális mágneses rezonanciás (fMRI) vizsgálatot. Egy számítógépes feladat elvégzése közben időnként irreleváns, zavaró kép jelent meg monitorukon. Felbukkanása előtt apró zaj figyelmeztette a kísérleti alanyokat.
A vizsgálatból kitűnt, hogy már a jelző hang hallatán bekapcsolódott az agyi hülyeségszűrő, és az aktivitás az agyi törzsdúcokban nőtt meg. Mindez még a zavaró kép megjelenése előtt, agyunk tehát rákészül a szűrésre. A tapasztalt aktivitás azonban egyénenként változik. A kutatócsoport módszert szeretne kidolgozni arra, hogyan javítható az új ismeretek birtokában a hiperaktív gyerekek figyelme. A hülyeségszűrő tudatos fejlesztése - ha van erre mód - az élet számos területén hasznos lehet.