Alfréd
-2 °C
2 °C

Elsötétült az Eiffel-torony, meleg évek jönnek

2007.02.02. 14:55
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága, az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) péntek délelőtt Párizsban tette közzé legújabb jelentését. A szervezet utoljára 2001-ben, azelőtt 1995-ben közölte kutatási eredményeit. Az utóbbi hat év felméréseit összegző jelentés borúlátóbb, mint a korábbiak.

Az IPCC elnöke, Rajendra Pachauri magyar idő szerint fél tízkor kezdte meg a jelentés legfontosabb eredményeit bemutató sajtótájékoztatót. Az eseményt a weben élőben is lehetett követni, az előadók hangulata érezhetően komor volt.

Mi vagyunk a felelősek

A 130 ország 2500 tudósának közreműködésével készült jelentés nyelvhasználata erősebb, mint a korábbi dokumentumoké. A tanulmány legfontosabb állítása szerint "nagyon valószínű", hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt klímaváltozás emberi tevékenységhez köthető. Ez az IPCC terminológiájában 90%-os bizonyosságot jelent. Korábban csak a "valószínű", vagyis a 66 és 90 százalék közötti valószínűséget jelző kategóriába sorolták a jelenséget. "Nem kérdezhetjük tovább, vajon mi okoztuk-e? Most tűnt el a kérdőjel, a tudományos bizonyítékok kérlelhetetlenek" – fogalmazott később az egyik ülnök.

A két legjelentősebb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid és a metán
arányának növekedése az elmúlt évezredekben. (kép: IPCC)

Pachauri után a jelentésen dolgozó munkacsoport egyik vezetője, Susan Solomon folytatta az előadást. Solomon hangsúlyozta, hogy a felmelegedés jelentős részéért felelős üvegházhatású gázok légköri koncentrációja 1750 óta emelkedik, és amióta ember él a Földön, nem volt még ilyen nagy. Elhangzottak a drámai növekedés eredményei – a sarki jégsapkák olvadása, a tengerszint emelkedése, a csapadék és a légmozgások szélsőséges változásai –, majd néhány grafikon következett.

Jön a hőség, kiöntenek a tengerek

Az átlaghőmérséklet minden kontinensen növekedett az elmúlt száz évben, és az emelkedés csak fokozódik. Solomon szerint a következő két évtizedben 0,2 Celsius-fokkal nő a hőmérséklet, és ha a 2000-es szintre szorítjuk vissza az üvegházhatású gázok és aeroszolok kibocsátását, akkor is biztos a 0,1 fokos emelkedés.

Az átlaghőmérséklet változása a XX. században – a világoskék tartomány jelzi,
mi történt volna emberi beavatkozás nélkül. (Kép: IPCC)

A XXI. század hátralevő részében még rosszabb lesz a helyzet. Az IPCC szakemberei hat lehetséges forgatókönyvet vettek figyelembe a hőmérséklet alakulásának becslésekor. A legoptimistább is 1,8 fokos növekedést jósol 2100-ra, a legrosszabb forgatókönyv pedig 4 fokos emelkedéssel számol. Ez utóbbi esetében a legnagyobb a bizonytalansági intervallum: a hőmérséklet 2,4 és 6,4 Celsius-fok közti tartományban alakulhat, a 4 fok csak a legvalószínűbb érték. "Nem lehet tudni, hogy melyik forgatókönyv következik majd be, annyira nagy időtávról és olyan összetett tényezőkről van szó" – kommentálta az Indexnek a grafikont Mika János éghajlatkutató.

A globális átlaghőmérséklet növekedésének becslése a XXI. századra. Az egyes csíkok a különböző forgatókönyveket jelzik, a narancssárga görbe azt mutatja, hogyan alakulna a növekedés, ha az üvegházok kibocsátása az egész században nem haladná meg a 2000-ben mért értékeket. (kép: IPCC)

Az egyetlen olyan számadat, ami a 2001-es jelentéshez képest csökkent, a tengerszint emelkedése. A legrosszabb forgatókönyv szerint is legfeljebb 59 centiméterrel nő meg 2100-ra a tengerszint – ez kevesebb, mint a korábban felső határként megjósolt 88 centiméter (a legoptimistább becslés most 18 centiméter). Ez az idei jelentés legnagyobb meglepetése, de hozzá kell tenni, hogy e téren különösen nagy a becslés bizonytalansága, és a számok a jégsapkák olvadásából adódó emelkedést sem tükrözik – márpedig a jelentés szerint a XXI. század második felében nyaranta el fog tűnni az Északi-sark jégtakarója. Egyébként a múlt században száz év alatt 17 centiméterrel nőtt meg a tengerszint.

Kikapcsolták a tornyot

Az IPCC 300 szakértője a bejelentést megelőző három napban konferencián vitatta meg és írta alá a jelentést. A CNN informátora szerint másfél óra alatt megegyezésre jutottak abban a kérdésben, hogy "nagyon valószínű" a felmelegedés és az emberi tevékenység összefüggése. Csak a kínai delegáció ellenezte az erős szóhasználatot, és egy bizonytalanságot hangsúlyozó lábjegyzetet harcolt ki a dokumentumba. (Kína az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ország irgalmatlan nagy energiaigénnyel, amit csak fosszilis tüzelőanyagokkal tud kielégíteni.) Az amerikai delegáció nem akadékoskodott.

A két további fő vitatéma az volt, hogy a felmelegedés milyen mértékben fokozza a hurrikánokat és a trópusi viharokat, illetve emeli a tengerszintet. A hurrikánok végül most először a "valószínű" kategóriába kerültek – a tudósok szerint mostanra lett elegendő bizonyítékunk arra, hogy tényleg van összefüggés az erősebb viharok és a klímaváltozás között. A konferencia végén csütörtök este kikapcsolták az Eiffel-torony fényeit és elsötétítették Párizsnak azt a részét is, ahol az IPCC-tagok zöme megszállt. Ezzel a gesztussal a szervezet a világ és a döntéshozók figyelmét próbálta felhívni arra, hogy a helyzet megoldását nem lehet elodázni. Solomon egy újságíró kérdésére válaszolva utalt arra: nem az IPCC dolga, hogy megmondja, mit kell tenni, és mindenekelőtt a társadalomnak kellene valós és égető problémaként elfogadni a klímaváltozást.

Elsötétült az Eiffel-torony

Nyáron melegünk lesz, télen megázunk

A jelentés összhangban áll a magyar szakemberek véleményével. "Teljes mértékben egyet lehet érteni vele, a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy a felmelegedés legfőbb oka az ember" – mondta Mika János az Indexnek. Az éghajlatkutató szerint hazánk klímája egyre inkább a tőlünk délkeletre fekvő területek, a Vajdaság, majd Várna éghajlatára emlékeztet majd. Éves átlagban csak kicsit csökken a csapadék, de az eloszlása változni fog. Nyáron jelentősen kevesebb, télen több csapadék esik, és a hideg hónapokban kevesebb hó lesz. "Élhető lesz az ország, de komoly aszályproblémák elé nézünk, és a nagy melegben nagyon fognak szenvedni a városiak. A hőhullámok halálos áldozatokat is szednek és a betegek halandósága is megnő" – mondta Mika.

A jelentés pénteken közzé tett első kötete csak az IPCC első munkacsoportjának eredményeit tartalmazza. További három kötet várható, ezek a klímaváltozás egyéb hatásaival, a hatásokhoz való alkalmazkodással és az üvegházhatású gázok lehetséges csökkentésével foglalkoznak majd. A következő kötet áprilisban jelenik meg.