Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Elsötétült az Eiffel-torony, meleg évek jönnek

2007.02.02. 14:55
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága, az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) péntek délelőtt Párizsban tette közzé legújabb jelentését. A szervezet utoljára 2001-ben, azelőtt 1995-ben közölte kutatási eredményeit. Az utóbbi hat év felméréseit összegző jelentés borúlátóbb, mint a korábbiak.

Az IPCC elnöke, Rajendra Pachauri magyar idő szerint fél tízkor kezdte meg a jelentés legfontosabb eredményeit bemutató sajtótájékoztatót. Az eseményt a weben élőben is lehetett követni, az előadók hangulata érezhetően komor volt.

Mi vagyunk a felelősek

A 130 ország 2500 tudósának közreműködésével készült jelentés nyelvhasználata erősebb, mint a korábbi dokumentumoké. A tanulmány legfontosabb állítása szerint "nagyon valószínű", hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt klímaváltozás emberi tevékenységhez köthető. Ez az IPCC terminológiájában 90%-os bizonyosságot jelent. Korábban csak a "valószínű", vagyis a 66 és 90 százalék közötti valószínűséget jelző kategóriába sorolták a jelenséget. "Nem kérdezhetjük tovább, vajon mi okoztuk-e? Most tűnt el a kérdőjel, a tudományos bizonyítékok kérlelhetetlenek" – fogalmazott később az egyik ülnök.

A két legjelentősebb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid és a metán
arányának növekedése az elmúlt évezredekben. (kép: IPCC)

Pachauri után a jelentésen dolgozó munkacsoport egyik vezetője, Susan Solomon folytatta az előadást. Solomon hangsúlyozta, hogy a felmelegedés jelentős részéért felelős üvegházhatású gázok légköri koncentrációja 1750 óta emelkedik, és amióta ember él a Földön, nem volt még ilyen nagy. Elhangzottak a drámai növekedés eredményei – a sarki jégsapkák olvadása, a tengerszint emelkedése, a csapadék és a légmozgások szélsőséges változásai –, majd néhány grafikon következett.

Jön a hőség, kiöntenek a tengerek

Az átlaghőmérséklet minden kontinensen növekedett az elmúlt száz évben, és az emelkedés csak fokozódik. Solomon szerint a következő két évtizedben 0,2 Celsius-fokkal nő a hőmérséklet, és ha a 2000-es szintre szorítjuk vissza az üvegházhatású gázok és aeroszolok kibocsátását, akkor is biztos a 0,1 fokos emelkedés.

Az átlaghőmérséklet változása a XX. században – a világoskék tartomány jelzi,
mi történt volna emberi beavatkozás nélkül. (Kép: IPCC)

A XXI. század hátralevő részében még rosszabb lesz a helyzet. Az IPCC szakemberei hat lehetséges forgatókönyvet vettek figyelembe a hőmérséklet alakulásának becslésekor. A legoptimistább is 1,8 fokos növekedést jósol 2100-ra, a legrosszabb forgatókönyv pedig 4 fokos emelkedéssel számol. Ez utóbbi esetében a legnagyobb a bizonytalansági intervallum: a hőmérséklet 2,4 és 6,4 Celsius-fok közti tartományban alakulhat, a 4 fok csak a legvalószínűbb érték. "Nem lehet tudni, hogy melyik forgatókönyv következik majd be, annyira nagy időtávról és olyan összetett tényezőkről van szó" – kommentálta az Indexnek a grafikont Mika János éghajlatkutató.

A globális átlaghőmérséklet növekedésének becslése a XXI. századra. Az egyes csíkok a különböző forgatókönyveket jelzik, a narancssárga görbe azt mutatja, hogyan alakulna a növekedés, ha az üvegházok kibocsátása az egész században nem haladná meg a 2000-ben mért értékeket. (kép: IPCC)

Az egyetlen olyan számadat, ami a 2001-es jelentéshez képest csökkent, a tengerszint emelkedése. A legrosszabb forgatókönyv szerint is legfeljebb 59 centiméterrel nő meg 2100-ra a tengerszint – ez kevesebb, mint a korábban felső határként megjósolt 88 centiméter (a legoptimistább becslés most 18 centiméter). Ez az idei jelentés legnagyobb meglepetése, de hozzá kell tenni, hogy e téren különösen nagy a becslés bizonytalansága, és a számok a jégsapkák olvadásából adódó emelkedést sem tükrözik – márpedig a jelentés szerint a XXI. század második felében nyaranta el fog tűnni az Északi-sark jégtakarója. Egyébként a múlt században száz év alatt 17 centiméterrel nőtt meg a tengerszint.

Kikapcsolták a tornyot

Az IPCC 300 szakértője a bejelentést megelőző három napban konferencián vitatta meg és írta alá a jelentést. A CNN informátora szerint másfél óra alatt megegyezésre jutottak abban a kérdésben, hogy "nagyon valószínű" a felmelegedés és az emberi tevékenység összefüggése. Csak a kínai delegáció ellenezte az erős szóhasználatot, és egy bizonytalanságot hangsúlyozó lábjegyzetet harcolt ki a dokumentumba. (Kína az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ország irgalmatlan nagy energiaigénnyel, amit csak fosszilis tüzelőanyagokkal tud kielégíteni.) Az amerikai delegáció nem akadékoskodott.

A két további fő vitatéma az volt, hogy a felmelegedés milyen mértékben fokozza a hurrikánokat és a trópusi viharokat, illetve emeli a tengerszintet. A hurrikánok végül most először a "valószínű" kategóriába kerültek – a tudósok szerint mostanra lett elegendő bizonyítékunk arra, hogy tényleg van összefüggés az erősebb viharok és a klímaváltozás között. A konferencia végén csütörtök este kikapcsolták az Eiffel-torony fényeit és elsötétítették Párizsnak azt a részét is, ahol az IPCC-tagok zöme megszállt. Ezzel a gesztussal a szervezet a világ és a döntéshozók figyelmét próbálta felhívni arra, hogy a helyzet megoldását nem lehet elodázni. Solomon egy újságíró kérdésére válaszolva utalt arra: nem az IPCC dolga, hogy megmondja, mit kell tenni, és mindenekelőtt a társadalomnak kellene valós és égető problémaként elfogadni a klímaváltozást.

Elsötétült az Eiffel-torony

Nyáron melegünk lesz, télen megázunk

A jelentés összhangban áll a magyar szakemberek véleményével. "Teljes mértékben egyet lehet érteni vele, a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy a felmelegedés legfőbb oka az ember" – mondta Mika János az Indexnek. Az éghajlatkutató szerint hazánk klímája egyre inkább a tőlünk délkeletre fekvő területek, a Vajdaság, majd Várna éghajlatára emlékeztet majd. Éves átlagban csak kicsit csökken a csapadék, de az eloszlása változni fog. Nyáron jelentősen kevesebb, télen több csapadék esik, és a hideg hónapokban kevesebb hó lesz. "Élhető lesz az ország, de komoly aszályproblémák elé nézünk, és a nagy melegben nagyon fognak szenvedni a városiak. A hőhullámok halálos áldozatokat is szednek és a betegek halandósága is megnő" – mondta Mika.

A jelentés pénteken közzé tett első kötete csak az IPCC első munkacsoportjának eredményeit tartalmazza. További három kötet várható, ezek a klímaváltozás egyéb hatásaival, a hatásokhoz való alkalmazkodással és az üvegházhatású gázok lehetséges csökkentésével foglalkoznak majd. A következő kötet áprilisban jelenik meg.