Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megfékezhetjük a klímaváltozást

2007.05.04. 14:00
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága, az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) magyar idő szerint péntek reggel hétkor Bangkokban tette közzé legújabb jelentésének harmadik kötetét. A tanulmány az utóbbi hat év kutatási eredményét összesíti, a most prezentált kötet az üvegházhatású gázok visszaszorításával és ennek anyagi vonzatával foglalkozik. A tudósok szerint a klímaváltozás megfékezhető és az erre irányuló törekvések megfizethetők.

A több mint ezeroldalas jelentést 130 ország 2500 tudósa készítette a 2001-es, legutóbbi IPCC-jelentés óta mért éghajlati adatok, korábbi mérőszámok és számítógépes modellek felhasználásával. Az IPCC honlapjáról letölthető 35 oldalas összegzés legfontosabb megállapítása, hogy az emberiség rendelkezik azokkal a technikai és anyagi eszközökkel, amelyek segítségével megfékezhető a globális felmelegedés. A jelentés elsősorban a klímaváltozás legfőbb okára összpontosít, vagyis arra, hogyan lehetne csökkenteni a légkörben található üvegházhatású gázok magas koncentrációját.

Gázrekord

Ez a koncentráció jelenleg körülbelül 425 milliomod térfogatrész (ppm), ami 70 százalékkal több, mint az 1970-ben mért érték. Ez a szám egyébként soha nem volt még ilyen magas, amióta ember él a Földön, csak évmilliókkal ezelőtt. A jelentés szerint a koncentráció a következő 25 évben tovább fog emelkedni, legalább 25, legfeljebb 90 százalékkal. A növekedés mértéke attól függ, hogy az ember milyen hamar és mennyit hajlandó tenni a gázkibocsátás csökkentéséért.

A tanulmány ugyanazokat a gyógymódokat említi, amiket korábbi hasonló jelentések is javasoltak, mindenekelőtt a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának visszaszorítását. Előkelő helyen szerepel még a javaslatok között az erdőirtások megfékezése, a bioüzemanyagok, a megújuló energiaforrások, valamint a tudatosabb fogyasztás és a hatékonyabb energiafelhasználás.

Üvegházhatású gázok növekedése az elmúlt évtizedekben. Piros: fosszilis tüzelőanyagokból származó széndioxid, narancssárga: egyéb szén-dioxid, fekete: összes üvegházhatású gáz. (Grafikon: IPCC)

Biztosak benne

A tanulmány legnagyobb része azt fejtegeti, miként lehetne 2030-ig mérsékelni az üvegházhatású gázok koncentrációját. Az összegzés egyik legfontosabb táblázata szerint 650 ppm körüli érték a világ GDP-jének kb. 0,2 százalékába "kerülne", 550 ppm körüli értéket pedig akkor érhetnénk el, ha a GDP 0,6 százalékát a koncentráció csökkentésére fordítanánk. Az igazi megoldás kb. 450 ppm lenne (erre akár a GDP 3 százalékát is rá kellene áldoznunk), mert ezen érték felett már nagyobb klímakatasztrófákra lehet számítani.

A tanulmányt kidolgozó szakemberek egyetértettek abban, hogy gyakorlatilag lehetetlen a 450 ppm-es határ alatt maradni, és 450 és 550 ppm között lehet stabilizálódásról beszélni. 550 ppm felett szinte bizonyosra vehető, hogy a 21. században legalább 2 Celsius-fokkal nő a Föld átlaghőmérséklete, ami fajok tömeges kipusztulásával, a gleccserek és a jégsapkák nyári eltűnésével és súlyos ivóvízhiánnyal jár majd. A jelentés egyébként magabiztosabb, mint a korábbi IPCC-tanulmányok: a legtöbb táblázat és megállapítás a "nagy egyetértés, sok bizonyíték" címkét viseli, ami az IPCC bizonytalansági tényezőket jelző terminológiájában a legjobb.

Becslések az üvegházhatású gázok 2030-as és 2100-as koncentrációjára. A szürke tartomány a fluortartalmú gázokat mutatja, az A1F1, B1, stb. betűjelek az IPCC által kidolgozott lehetséges forgatókönyveket jelölik. (Grafikon: IPCC)

Kína kekeckedett

Mint ahogy a korábbi kötetek esetében történt, a jelentés közzététele előtt az IPCC tagjai napokig tárgyaltak, az atomerőművekre vonatkozó kitételek például az utolsó pillanatokban kerültek be a tanulmányba (kis mértékben, de ezek is segíthetnek kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat). A konferencián résztvevő 120 ország küldöttei ezzel együtt hamar megegyeztek az összegzésről, ezúttal nem voltak hajnalba nyúló viták.

Gazdasági növekedésének fontosságára hivatkozva egyedül Kína próbált enyhíteni a szöveg egyes megfogalmazásain, és igyekezett Európára és Észak-Amerikára hárítani a gázkibocsátás mérséklésének feladatát. Ez az erőfeszítés nem ért célt, és később az ország küldöttsége a többségi nyomásnak engedve kifogások nélkül aláírta a jelentést. (Az Egyesült Államok után Kína bocsátja a légkörbe a legtöbb üvegházhatású gázt.)

Az alkotók elégedettek voltak a jelentéssel, az IPCC elnöke, Rajendra Pachauri a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón "pompásnak" nevezte a dokumentumot. Hangsúlyozta, hogy az emberiségnek változtatnia kell a fogyasztási szokásain, és jelezte, hogy most már a politikai és gazdasági döntéshozókon a sor. Szakértők szerint a téma bizonyosan előkerül majd a G8 júniusban esedékes németországi tanácskozásán.

Még nem teljes

Az IPCC február elején tette közzé a jelentés első kötetét. A tanulmány nyelvhasználata erősebb volt, mint a korábbi dokumentumoké, 90 százalékos bizonyossággal állította, hogy a klímaváltozásnak emberi okai vannak. A jelentés a következő két évtizedre 0,2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedést jósol, 2100-ra pedig 1,8-4 fokos emelkedést, bár ennél rosszabb forgatókönyvek is szerepelnek a dokumentumban.

Az áprilisban megjelent második kötet egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a jégsapkák és a gleccserek olvadása miatt rövid időn belül több mint egymilliárd ember küzdhet vízhiánnyal. A változások legjobban a szegényebb országokat fogják sújtani, de a természet is megsínyli a globális felmelegedést. A jelentés az utolsó, negyedik kötettel lesz teljes, ezt novemberben prezentálják majd Spanyolországban.

Szén-dioxid a múltban
(kép: Global Warming Art)
A légköri szén-dioxidmennyiségének alakulása az elmúlt 400 ezer évben. Jól látszik, hogy a jégkorszakokkal összefüggő ciklusok egyensúlya az utóbbi évtizedekben felborult. Az ember által a légkörbe küldött szén-dioxid nagy része a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) elégetése során keletkezik.