Tünde
11 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

26 milliárd forint hazai kutatásokra

2008.11.18. 11:00
2008-ban a tervezetthez képest 10 milliárd forinttal több, összesen 40 milliárd forint jutott nemzetgazdasági és társadalmi hatásuk szempontjából is jelentős stratégiai kutatások támogatására. Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter kérésére a felügyelete alá tartozó Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – KuTIT (Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács) jóváhagyása mellett - a Nemzeti Technológia Program meghirdetett második szakaszában 10 milliárd forinttal több támogatásról dönthetett. A pályázat középpontjában a kis-és középvállalkozások állnak.

A Nemzeti Technológia Program első fordulójának győzteseit 2008 júliusában hirdették ki, ekkor 14 milliárd forintot osztottak szét. Ezután került sor a második forduló meghirdetésére, amelyre szeptember 15-ig lehetett pályaműveket benyújtani, fogalmaz a Miniszterelnöki Hivatal közleménye. November 10-én döntöttek az újabb, 26 milliárd forintos keret felhasználásáról: a támogatás (26 mrd) és az önerő (8,2 mrd) értéke 34,2 milliárd forint, mely együttesen épül be a magyar kutatás-fejlesztésbe.

Ötven projekt kap pénzt

A második fordulóra összesen 171 pályamű érkezett be, összesen 83,8 milliárd forintnyi támogatási igénnyel; a második forduló 26 milliárd forintra növelt támogatási keretösszege végül 50 projekt között oszlik meg. Így ismét érvényesülhetett az a szempont, amelyet már az első forduló esetében is alkalmaztak az értékelők: a projektek számára rendelkezésre álló, uniós szinten is jelentős mértékűnek számító forrásokért komoly versenyben kellett helyt állniuk a pályázóknak. A formai követelményeknek megfelelő pályázatokat, szakmai szempontok alapján, külföldi szakértők bevonásával, bizottságok értékelték. A nyertes projektek 53%-a kis- és középvállalkozás, kb. 6%-uk nagyvállalat volt. Rajtuk kívül ágazati kutatóhelyek, oktatási intézmények, az Akadémia kutatóintézetei és egyéb non-profit kutatóhelyek vettek részt a pályázaton.

A Program második kiírásán belül négy alprogramon és egy dedikált tématerületen lehetett pályázatokat benyújtani. Az alprogramokra a pályázók, elsősorban a vállalatok igényei alapján megfogalmazott, alulról jövő kezdeményezései alapján készült pályamunkákat lehetett benyújtani. A dedikált tématerületek (az első és a második pályázati kiírásban is) a kormányzat által stratégiainak ítélt kutatási területeken várt projektjavaslatokat, ezzel is ösztönözve az adott területen folyó kutatásokat, technológiai fejlesztéseket.

Élettudományok, környezet, védelem

Az Élettudományok alprogram célja a korszerű egészségügy, az életminőség javítása, különösképpen a betegségek megelőzése, az egészség helyreállítása. Ebben az alprogramban kapott támogatást az a projekt, amelynek segítségével gyorsabban történhet meg a vastagbél daganat diagnosztikája, valamint a szükséges terápia meghatározása. A fejlesztés célja egy olyan, a világon jelenleg még nem létező módszer kidolgozása, amelynek során összetett funkciójú eszközök kifejlesztése történhet meg. A végeredmény pedig – a világon egyedülálló módon – a diagnosztikai eljárások önálló kiértékelése. A projekt címe: Integrált virtuális mikroszkópos technológiák és reagensek kifejlesztése a vastagbél daganatok diagnosztikájára, terápiás válasz predikciójára és szűrésére.

Az Élhető, fenntartható környezet alprogram célja a természetes és épített környezet megóvása, környezeti értékeket szem előtt tartó technológiák alkalmazása, a környezetszennyezés megelőzése, valamint a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák gazdasági hatékonyságának növelése. A váratlanul jelentkező extrém időjárási hatások (pl. aszály, fagy, jég) egyre nagyobb kihívást jelentenek a világ gyümölcstermesztésében. Éppen ezért lenne szükség egy pontos előrejelző rendszerre, ami alapján meg lehetne hozni a gyümölcsültetvények megvédéséhez szükséges intézkedéseket. Ezt a célt kívánja megvalósítani a gyümölcstermesztést veszélyeztető extrém időjárási hatások előrejelzése és gazdaságos védekezési technológiák kidolgozása projekt, amely ezekre a jelentős gazdasági károkat okozó problémákra igyekszik megoldást találni. A kutatás során egyrészt felmérik, hogy hol milyen kockázatok a legvalószínűbbek; másrészt új, az adott hatással ellenálló fajtákat választanak ki, nemesítenek.

A Védelmi és biztonsági kutatások dedikált program célja a védelem és biztonság területén az európai tendenciákkal összhangban folytatott, piac-közeli kutatás-fejlesztés támogatása. Védelmi és biztonsági célú, illetve kettős rendeltetésű, polgári és védelmi (biztonsági) céllal is hasznosítható kutatások, fejlesztések finanszírozása a cél, elsősorban a honvédelem, a rendvédelem, a polgári védelem, az energetikai, környezetvédelmi, egészségügyi információs és kommunikációs biztonság területein. Ebben a programban készül a veszélyes kórokozók vizsgálatára alkalmas, polgári katasztrófahelyzetek és katonai bevetések esetén is alkalmazható mobil laboratórium. A projekt címe: Telepíthető gyors diagnosztikai laboratórium elkészítése. A vonatkozó technikák és eszközök fejlesztésével létrehozott egység több szempontból is újdonságot jelent: egyrészt gyorsan más helyszínre telepíthető, másrészt könnyen üzemeltethető. A projekt újdonságát és jelentőségét az adja, hogy így veszélyhelyzetben vagy katonai bevetések során sokkal jobban lehetne érzékelni a biológiai kockázatokat (fertőzéseket), így azok kezelése is könnyebben történhetne.

Ipar, agrárium

A Versenyképes ipar alprogram célja a magasabb hozzáadott értéket képviselő ipari termékek, eljárások és technológiák fejlesztésének és hasznosításának segítése, a Magyarországon hagyománnyal rendelkező technológiák és iparágak innovatív fejlesztése, ezen keresztül munkahelyteremtés. Fontos célkitűzés a tisztább technológiák és termékek kidolgozása, bevezetése és versenyképessé tétele.

A Versenyképes agrárium alprogramban a magasabb hozzáadott értéket képviselő agrárium kialakításának és fenntartásának segítése történt meg, különös tekintettel a magyar gazdaság és a világpiac igényeire. A magyar agráriumnak az erős versenyben kitörési pontok meghatározására van szüksége, olyan területeken végzett kutatás-fejlesztésekre, ahol az innovációval komoly előrelépésre van lehetőség. Ilyen például a minőségi árutermelés javítása, a termésátlagok javítása és termésbiztonság céljából új szaporítási és termelés technológiák kidolgozása, a vegyszer-szegény, GMO-mentes, illetve biotermesztésre alkalmas fajtaválaszték kialakítása vagy a Hungaricum típusú termékek versenyképességének javítása.