További Tudomány cikkek
Tizenkétezer processzor
Az ASCI Purple-be 12500 Power 5 processzort építenek bele, négyezerrel többet, mint a Power 4 chipekre épülő ASCI White processzorainak száma. Az ASCI White másodpercenként 12,3 billió műveletet volt képes elvégezni, és a maga idejében a világ leggyorsabb gépének számított.
A most épülő ASCI Purple teljesítménye 100 teraflop, vagyis másodpercenként 100 billió művelet elvégzésére lesz képes - ez a gyorsaság megfelel az emberi agy működési sebességének. A gép memóriája 50 terabájt, vagyis mintegy húszezerszer annyi, mint egy átlagos asztali gépé. Az ASCI Purple merevlemezein két petabájtnyi adatot tud majd tárolni, ez mintegy ötvenezerszerese egy PC kapacitásának, egymillió könyvnyi tartalomnak felel meg. A gép üzembe állítását 2004 végére tervezi az IBM.
Időjárást elemez az óriás
Az IBM egyúttal egy másik szuperszámítógép legyártására is szerződött a kormánnyal. A Blue Gene/L nevű a gép a megépítését már tavaly bejelentette a Nemzeti Nukleáris Biztonsági Ügynökség. A Linux-alapú szuperszámítógépet a klímaváltozás és az időjárás, például hurrikánok kialakulásának modellezésére használják majd.
A Blue Gene/L tehát főként a légkörben zajló folyamatok tanulmányozására és kutatására szolgál. Segítségével vizsgálható lesz a globális klímaváltozás, valamint a légszennyezés és az atmoszféra vegyi összetétele közötti kölcsönhatás. A Blue 360 teraflopos teljesítménye meghaladja a világ jelenlegi 500 leggyorsabb gépének összesített 293 teraflopos teljesítménye.
Másodlagos fejlesztés, elsődleges haszon
Az IBM gépei először 1993-ban kerültek fel a világ 500 leggyorsabb gépének listájára. Jelenleg ezen a listán 134-et mondhat magáénak a vállalat. Noha a szuperszámítógépekből nem lehet olyan sokat eladni, mint az általános üzleti felhasználásra szánt gépekből, a piac fontos a cégeknek.
A szuperszámítógépek területén végzett kutatásokat és fejlesztéseket más számítástechnikai termékek fejlesztésében is alkalmazhatják a cégek. Ezenfelül az amerikai kormány anyagilag is támogatja ezeket a fejlesztéseket. Például az ASCI Purple-t az amerikai Energiaügyi Hivatal "Fejlett Szimulációs és Számítási Programja" rendelte meg és finanszírozza.
Kísérleti atomrobbantás a képernyőn
A kilencvenes évek közepén az Energiaügyi Hivatal kezdeményezte olyan szuperszámítógépek fejlesztését, amelyek elég gyorsak ahhoz, hogy részletesen szimulálni tudják egy atomfegyver bevetésének következményeit. A program költségvetése dollármilliárdokra rúgott, és három laboratóriumban (a Los Alamosi Nemzeti Kutatóintézetben, a Sandiai Nemzeti Kutatóintézetben és a Lawrence Livermore Nemzeti Kutatóintézetben) dolgoztak rajta. A program hatására egyre gyorsabb gépek születtek. Az első megrendelést a Sandia kutatóintézet adta az IBM 1 teraflopos ASCI Red gépére 1995-ben, amely másodpercenként 1 trillió művelet elvégzésére volt képes.
A következő két szupergép a Blue Mountain és a Blue Pacific volt. Előbbit az SGI építette a Los Alamos-i intézetnek, míg az utóbbit az IBM a Livermore számára fejlesztette ki. A harmadik generációs ASCI White számítási teljesítménye 10 teraflopnyi volt. A jelenlegi fejlesztés, az ASCI Q, várhatóan 30 teraflopos lesz, de még csak két, egyenként 7,7 teraflopos részben létezik. A Purple teljesítménye várhatóan 100 teraflop körül alakul majd.
Ez elegendő lesz ahhoz, hogy egy nukleáris robbanás teljes háromdimenziós fizikai szimulációját lefuttassák rajta, képes lesz modellezni az elsődleges maghasadást (ez indítja be a fúziót) és a másodlagos fúziós robbanást (amely a legnagyobb energiát szabadítja fel) is. A kutatók várják a nagyobb számítási kapacitást: egy, csak elméletben létező fegyver hatásának leegyszerűsített szimulációja mintegy két hónapig tartott a Lawrence Livermore kutatóinak. Azt remélik, hogy a Purple alkalmazása lerövidíti majd ezt az időt.