Auguszta
-3 °C
2 °C

Most repül a Tiszán a kérész

2007.06.12. 11:10
Virágzik a Tisza, a kérészek három év lárvaállapot után kirepülnek és milliószámra lepik el a víz felszínét. Mire a rovar szárnyat bont, már nem más mint egy repülő nemiszerv. A rajzás még egy- két napig látható, este hattól sötétedésig.

Látványos nászuk előtt a kérészek három évig lárvaállapotban nevelkednek a víz alatt, az agyagos partoldalba vájt üregeikben. Ez idő alatt húszszor vedlenek. Életük nem habos torta kirepülés előtt sem, hiszen a halak kedvenc csemegéi, a kecsegék például hosszú orrukkal sokat kibányásznak közülük. Rosszul tűrik a víz szennyezettségét, az oxigénhiányt, talán ezért is volt meglepő, hogy hisztisségük ellenére a ciánszennyezés nem tizedelte meg az állományt.


fotó: Simon Róbert

Életül utolsó napján aztán a felszínre úsznak, utolsó vedlésükkel gyönyörű repülő rovarrá válnak. A hímek kirepülés után a parton újra vedlenek. Ez talán a rajzás legmegkapóbb jelenete, a víz környékén, a köveken, bokrokon, de még a bámészkodók ruháján is rovarok ezrei bújnak ki kinőtt ruhájukból. Tegnap a horgászbotom zsinórjáról lógva vedlett le egyikük. A tiszavirág nem csíp, nem rúg, nem harap, de bántani tilos. Egyrészt jó fej - mire kirepül, visszafejlődik szinte minden szerve, csak egy repülő nemiszerv marad -, másrészt pedig védett. Eszmei értéke 3000 forint. A bűnözésre hajlamos pecások hajlamosak horogra tűzni, sőt az aljasabbja gyűjti is és lefagyasztja. Pár éve egy horgásznál több mint 2000 darabot találtak a rendőrök. Ez egy szolnoki garzon ára. Persze nem csak a horgászok, a madarak, békák, halak is degeszre eszik magukat. Cuppog a víz, ahogy a keszegek, balinok, jászok, harcsák rávetik magukat a vízre hulló rovarokra. Ennyire kövér fecskéket pedig még sosem láttam.


fotó: Simon Róbert

Repülés közben a rovarok a levegőben párzanak, majd a nőstény 20- 30 métert feljebb repül, és a vízre rakja megtermékenyített petéit. Így azok a víz folyása miatt pontosan oda érkeznek, ahol anyu nevelkedett. Aztán a kérészek elfáradnak, vízre hullanak. Tetemeik vastag szőnyegként borítják a vizet. Döbbenetes látvány a bíbor naplementében haldokló ezernyi kérész. Gothoknak, darkoknak kötelező!

A csoda csak néhány napig tart, tessenek megnézni, az előadás 18 órától sötétedésig tart.

A kérészről
A tiszavirág (Palingenia longicauda Ol.), az álrecésszárnyú rovarok rendjébe, a kérészek családjába tartozó rovarfaj. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. Farksertéi nagyon hosszúak, fehérek. Hossza 20-25 mm.; mellső szárnya 24 mm., tehát egyike a legnagyobb kérészfajoknak. A nősténynek nincs szubimágó állapota, a parton már csak a hímek vedlenek. Arisztotelész (Kr. e. 384- 322) volt az elso, aki írásos említést tett a kérészekről. Ephemeronnak nevezte őket, ami egynapit jelent. Jon Swammerdam, holland tudós írt eloször 1675-ben az "A természet Bibliája" c. könyvében a tiszavirág fejlődésérol, illetve ugyanebben a könyvben ábrákat is közölt a lárva külső és belső anatómiájáról. Marsigli rögzítette elsőként, 1726-ban a magyarországi, Tisza melletti megfigyeléseit.