További Tudomány cikkek
- Szakmai körökben is megosztó: most akkor jó vagy rossz az időszakos böjt?
- A madarak harcolnak és udvarolnak is alvás közben
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
Trágyával a természetbe
A kergemarhakór (BSE) kórokozói a talajban is előfordulnak. Így még ,,tiszta" táplálékot kapó szarvasmarhák is megfertőződhetnek. |
A növények a hibás fehérjéket felvehetik a talajból, és így azok ismét a táplálékláncba kerülve az állatok - és nem lehet kizárni, hogy az emberek - egészségét veszélyeztetik. Ha sikerül bebizonyítani ennek a körforgásnak a létezését, akkor a BSE elterjedésének és átvitelének útjai még a jelenleg gondoltnál is szélesebbek és ellenőrizhetetlenebbek. Mi történik a szabadon tartott csirkékkel, amelyek a BSE-által fertőzött talajon kapirgálnak?
Már hónapokkal ezelőtt felmerült a gyanú, hogy a BSE kórokozói a talajban is előfordulnak, és ott hosszabb ideig fertőzőképes állapotban maradnak. A tudományos tanács a német szövetségi környezetvédelmi minisztérium számára készített jelentésében arról tesz említést, hogy a prionok a nem használt legelőkön akár három évet is kibírnak. A birkák agyállományát megbetegítő fehérjék esetében ezt a túlélési képességet már sikerült bizonyítani.
Karanténba a trágyával
A tudósok ma még elővigyázatosan nyilatkoznak. Egyelőre nincsenek tudományos elveken alapuló szilárd bizonyítékok a BSE talajon vagy növényeken keresztüli átvitelére, illetve a prionok talajban felgyülemlésére. Az viszont egyértelmű, hogy az állatok trágyájával a BSE kórokozók is kijutnak a természetbe - hangsúlyozta a Fraunhofer intézetet képviselő Werner Klein. Véleménye szerint abból kell kiindulni, hogy a prionok talajban is fertőzőképesek maradnak.
A tudós tanácsadó testület mindenesetre az eddig szerzett ismeretek alapján erős aggodalomra lát okot, és elővigyázatossági intézkedésként ajánlja a pozitív BSE eseteket produkáló istállók, és az általuk használt legelők karanténját. Az állati eredetű táplálékliszt megsemmisítésénél is figyelembe kell venni az újonnan szerzett ismereteket.
A BSE kutatás eddig az állatokra, azok húsára és a csontlisztre összpontosult - mutatott rá a mulasztásra Dietrich Henschler, a würzburgi egyetem professzora. A talajra pedig eddig senki nem gondolt. Minden további gyanús elemet alaposan ki kell vizsgálni. A betegség terjedésével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket így egy éven belül meg lehet válaszolni.