További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
1879-ben egy nemzetközi szerződés alapján jött létre a Súlyok és Mértékek Nemzetközi Bizottsága és a vele egy időben megalakult azonos nevű hivatal őrzi a kilogramm sablonját Párizs közelében, egy kastélyban. Meghatározott rendszerességgel szigorú szabályozás közepette veszik ki a páncélszekrényből és mérik. "Ez egyrészt egy ceremónia - magyarázza Richard Davis igazgató - másrészt kötelezettség, amelyet a szerződés ír elő."
Egy liter víz tömege
A kilogramm az egyetlen a többi hét mértéksablonból, amely még mindig a XIX. századi meghatározáson alapul. Az évek során a tudósok újra meghatározták a métert, amely eredetileg a Föld átmérőjéhez volt viszonyítva és a másodpercet, amely a nap tört részeként szerepelt. A méter most az a távolság, amelyet a fény a másodperc 299 792 458-ad részében tesz meg, a másodperc pedig az az idő, amely alatt egy céziumatom 9 192 631 770-szer vibrál. Mindkettőt nagy pontossággal lehet mérni és ami a legfontosabb, reprodukálni is bármilyen helyen. A kilogrammot annak idején úgy állapították meg, mint egy liter víz tömegét, de ezt körülményes volt mérni, ezért megbíztak egy angol ékszerészt, hogy készítse el iridium és platinahenger formájában.
Japántól visszavették
A kilogrammból összesen 80 referenciamásolatot készítettek és ezeket kiosztották azok között az országok között, amelyek aláírták a tízes mértékrendszerről szóló egyezményt. Azóta egyes országok megszűntek, mint például, az NDK, Japánnak pedig a II. világháború után vissza kellett szolgáltatnia a magáét - írta az El Pais.
Szilíciumkristály lehet az új etalon
A súlyetalon pontosításán jelenleg két csoport dolgozik. Az egyik Németországban, ez Becker csapata. Tökéletes szilíciumkristály-gömböt készítenek, abból az elképzelésből kiindulva, hogy ha ismerjük pontosan azoknak az atomoknak a számát, amelyekbol a kristály áll és a távolságot is az atomok között, akkor a gömb nagysága alapján ki lehet számítani hány atom van benne, és ez a szám adhatja a kilogramm meghatározását. Egy próbakristályt már elő is állították és ötszázezer helyen mérték be, hogy meggyozodjenek tökéletességéről.
Feszültséggel helyettesítenék
A másik csoport amerikai kutatókból áll, ők Washingtonban azt a technikát próbálják tökéletesíteni, amely a kilogrammot az elektromos feszültség segítségével határozza meg. Elképzelésük szerint azt az elektromágneses erőt kell mérni, amely kiegyensúlyozza az egy kilogrammot. Ennek az erőnek a mértéke lenne a kilogramm definíciója.