Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megmutatta titkait a kétlábú kígyócsontváz

2008.04.11. 16:15
Francia tudósok részecskegyorsítóval röntgeneztek meg egy mészkődarabot, ami egy 92 millió éves kétlábú kígyó csontvázát őrzi – írja a BBC News. A csontváz választ adhat arra a kérdésre, hogyan fejlődtek ki a kígyók a gyíkokból.

A csontváz évek óta ismert a tudósok előtt, a mészkőbe zárt kígyót már 2000-ben lejegyezték, az állat az Eupodophis descouensi nevet kapta. A 92 millió éve, a késő krétakorban élt hüllő 85 centiméter hosszú volt, és a csontváz a tudósok figyelmét azzal keltette fel, hogy az állat farkától nem messze egy 2 centiméteres lábcsökevény található. Feltételezték, hogy egy másik láb is van valahol a mészkőben, de idáig nem tudtak erről megbizonyosodni (a mészkődarab bontása nem jöhetett szóba, mert jelenleg ez az egyetlen ismert csontváza a fajnak, és a kutatók nem akarták, hogy megsérüljön a lelet).

A mészkőbe zárt Eupodophis descouensi
Az alig két centiméteres lábcsökevény
Felvételek a két lábról, az alsót idáig nem láthatták a tudósok (kép: ESRF)

A Párizsi Természettörténeti Múzeum munkatársa, Alexandra Houssaye most megtalálta a másik lábat is. A tudós a franciaországi Grenoble-ban található European Synchrotron Radiation Facility (ESRF) nevű részecskegyorsító nagyenergiájú röntgensugárzásával világította át a mészkövet az ESRF-nél dolgozó vezető paleontológus, Paul Tafforeau segítségével. A röntgenfelvételekből számítógéppel háromdimenziós modellt készítettek, és felfedezték a már ismert láb párját. Tafforeau egyébként nemrég hasonló technikával borostyánkőbe zárt ősrovarokat fedezett fel. A felvételeken fel lehet ismerni az aprócska lábak részeit: a combcsontot, a sípcsontot, a szárkapocscsontot és a térdet. "Még bokát is láthatunk" – nyilatkozta Tafforeau a BBC-nek. "Csak ujjakat nem találtunk, ezek vagy nem maradtak meg a kőben vagy – mivel csökevényes lábról van szó – nem is léteztek."

Így nézhetett ki
Lábcsökevények egy ma élő pitonon

A tudomány mai állása szerint a kígyók 150 millió évvel ezelőtt bukkantak fel, de hogy miként fejlődtek ki, nem tudni biztosan. Két elmélet létezik: az egyik szerint az ásó-rejtőző életmódot folytató gyíkok alkalmazkodtak környezetükhöz úgy, hogy elvesztették először az első, majd a hátsó lábaikat, a másik teória a tengeri hüllők vízi életmódjára eredezteti a kígyók megjelenését. Az Eupodophis descouensiről készült nagyfelbontású felvételeken ezredmilliméter nagyságú részleteket is lehet vizsgálni, a francia kutatók reményei szerint ezek a részletek eldöntik majd, melyik elmélet igaz. A lábak nyoma egyébként a ma élő kígyók egy részén (például a boákon és pitonokon) is felfedezhető: a farkuknál kis sarkantyúszerű nyúlványok találhatók, ezeket az állatok párzáskor kapaszkodásra használják.