Mária
18 °C
28 °C

Megmutatta titkait a kétlábú kígyócsontváz

2008.04.11. 16:15
Francia tudósok részecskegyorsítóval röntgeneztek meg egy mészkődarabot, ami egy 92 millió éves kétlábú kígyó csontvázát őrzi – írja a BBC News. A csontváz választ adhat arra a kérdésre, hogyan fejlődtek ki a kígyók a gyíkokból.

A csontváz évek óta ismert a tudósok előtt, a mészkőbe zárt kígyót már 2000-ben lejegyezték, az állat az Eupodophis descouensi nevet kapta. A 92 millió éve, a késő krétakorban élt hüllő 85 centiméter hosszú volt, és a csontváz a tudósok figyelmét azzal keltette fel, hogy az állat farkától nem messze egy 2 centiméteres lábcsökevény található. Feltételezték, hogy egy másik láb is van valahol a mészkőben, de idáig nem tudtak erről megbizonyosodni (a mészkődarab bontása nem jöhetett szóba, mert jelenleg ez az egyetlen ismert csontváza a fajnak, és a kutatók nem akarták, hogy megsérüljön a lelet).

A mészkőbe zárt Eupodophis descouensi
Az alig két centiméteres lábcsökevény
Felvételek a két lábról, az alsót idáig nem láthatták a tudósok (kép: ESRF)

A Párizsi Természettörténeti Múzeum munkatársa, Alexandra Houssaye most megtalálta a másik lábat is. A tudós a franciaországi Grenoble-ban található European Synchrotron Radiation Facility (ESRF) nevű részecskegyorsító nagyenergiájú röntgensugárzásával világította át a mészkövet az ESRF-nél dolgozó vezető paleontológus, Paul Tafforeau segítségével. A röntgenfelvételekből számítógéppel háromdimenziós modellt készítettek, és felfedezték a már ismert láb párját. Tafforeau egyébként nemrég hasonló technikával borostyánkőbe zárt ősrovarokat fedezett fel. A felvételeken fel lehet ismerni az aprócska lábak részeit: a combcsontot, a sípcsontot, a szárkapocscsontot és a térdet. "Még bokát is láthatunk" – nyilatkozta Tafforeau a BBC-nek. "Csak ujjakat nem találtunk, ezek vagy nem maradtak meg a kőben vagy – mivel csökevényes lábról van szó – nem is léteztek."

Így nézhetett ki
Lábcsökevények egy ma élő pitonon

A tudomány mai állása szerint a kígyók 150 millió évvel ezelőtt bukkantak fel, de hogy miként fejlődtek ki, nem tudni biztosan. Két elmélet létezik: az egyik szerint az ásó-rejtőző életmódot folytató gyíkok alkalmazkodtak környezetükhöz úgy, hogy elvesztették először az első, majd a hátsó lábaikat, a másik teória a tengeri hüllők vízi életmódjára eredezteti a kígyók megjelenését. Az Eupodophis descouensiről készült nagyfelbontású felvételeken ezredmilliméter nagyságú részleteket is lehet vizsgálni, a francia kutatók reményei szerint ezek a részletek eldöntik majd, melyik elmélet igaz. A lábak nyoma egyébként a ma élő kígyók egy részén (például a boákon és pitonokon) is felfedezhető: a farkuknál kis sarkantyúszerű nyúlványok találhatók, ezeket az állatok párzáskor kapaszkodásra használják.