A jelentést csütörtökön közölte az AFP francia hírügynökség. A brit székhelyű Maplecroft cég 33 paraméter alapján sorolta kockázati kategóriákba az országokat. A szempontok: a gazdagság, a kormányzati hatékonyság, a környezet állapota, a nyersanyagellátás biztonsága és a népsűrűség aránya az infrastruktúrákhoz képest.
A legkisebb veszéllyel 15 országnak kell számolnia. Ezek között van Norvégia, Finnország, Japán, Kanada és Új-Zéland, köszönhetően a gazdagságának, a hatékony kormányzati rendszernek, a jól karban tartott környezetnek és a biztonságos nyersanyagellátásnak. Ugyanebben a csoportban van az Egyesült Államok és Ausztrália is, amelyek a legnagyobb egy főre jutó széndioxid-kibocsátók között találhatók.
Japán annak ellenére került a legkisebb kockázat csoportba, hogy gyakorlatilag minden energiahordozót importál, de a beszerzési forrásai sokfélék. Viszont magasan fejlett az infrastruktúrája, stabil a gazdasága és a politikai rendszere. Az eggyel rosszabb, alacsony kockázatú kategóriába 41 országot soroltak, ezek európai, illetve arab államok, két ország, Chile és Izrael kivételével.
A jelentés 28 országot sorol a rendkívül nagy kockázatú csoportba, ezek közül 22 afrikai állam. Ezekben az országokban nagy a népsűrűség, és súlyos gond a talajerózió, amely akadályozza a megfelelő gabonatermelést. Sok tengerparti országot fenyeget a vízszint várható emelkedése, amely miatt milliók lesznek kénytelenek elhagyni lakóhelyüket.
A brit jelentés külön foglalkozik az úgy nevezett BRIC-csoporttal, a gazdaságilag nagy tempóban fejlődő Brazíliával, Oroszországgal, Indiával és Kínával. Ezek közül csak Inda tartozik a nagy kockázati csoportba. Kína, Brazília a közepes, Oroszország pedig az alacsony kockázati kategóriában található.