Egy vasárnap közzétett kanadai tanulmány szerint a 21. század végére az Antarktiszon akár 20 százalékkal is magasabb lehet az UV-sugárzás szezonális csúcsértéke az 1965-ös szinthez képest. Ezzel szemben Skandinávia, Szibéria és Kanada északi területein, Stockholm, Helsinki, Szentpétervár és Anchorage magasságában csaknem 10 százalékkal kisebb lesz. A közepes északi magasságokban az UV-sugárzás 3,6 százalékkal csökken majd. A trópusokon 3,8 százalékos lesz a növekedés.
Ekkora változásoknak már hatásuk lehet az emberi egészségre is, mivel a túl sok UV-sugárzás rákot, hályogot okozhat, a kevés viszont D-vitaminhiányt. „Kutatásunk kimutatta, hogy új veszély fenyegeti az ózonréteget: a klímaváltozás, amely miatt emelkedni vagy csökkenni fog az UV-sugárzás, területtől függően” - jelentette ki Michaela Hegglin, a Torontói Egyetem légkörfizikusa. „Az köztudott ugyan, hogy a túl sok UV-sugárzás árt, de a kelleténél kisebb is káros, csak ezt kevésbé tanulmányozták.” A kanadai kutatók tanulmánya a Nature Geoscience című tudományos folyóiratban jelent meg.
Hegglin Theodore Shepherddel közösen számítógépes modellt állított fel, amely azt szimulálja, hogyan hatnak a melegebb felszíni légtömegek az ózonréteg mozgására. A modell abból indul ki, hogy a Föld szén-dioxid-kibocsátása mérsékelten fog növekedni, amint az ENSZ klímavédelmi kormányközi szakértői testülete prognosztizálta. A számítás figyelembe veszi azt is, hogy az ózonréteg kezd helyreállni a CFC-gázok gyártásának megszüntetése következtében.
A kanadai tudósok másik aggasztó megállapítása szerint az ózon jelenléte csökkenni fog a 10-50 kilométer magas sztratoszférában, és növekedni a legalsó légrétegben. Míg a háromatomos oxigénmolekula a magas légkörben védi a Földet a nap ultraibolya sugárzásától, addig a felszín közelében ugyanez az ózon sok embernél légzőszervi irritációt okoz.