A klímaváltozás kedvező borászati hatásáról Teszlák Péter, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa számolt be egy, a napokban rendezett szőlőtermesztési szakmai napon Pécsen. Teszlák szerint az átlaghőmérséklet emelkedése, az erősödő UV-sugárzás következtében a hazai kékszőlőkben sokkal több festékanyag halmozódik majd fel és jobb lesz a cukor-sav arány, ennek köszönhetően a fogyasztók tónusosabb, mélyebb színvilágú és harmonikusabb ízű, lágyabb vörösborokkal találkozhatnak a jövőben.
Ugyanez nem igaz a fehérborokra. Folyamatos problémát jelenthet a termelőknek, hogy egyes fehérszőlőfajtákban felhalmozódhatnak a keseredést előidéző anyagok, csökkentve a fehérbor élvezeti értékét. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a minőség szempontjából a következő évtizedekben is meghatározó tényező marad a hozzáértés: az ültetvények megfelelő gondozása, védelme, a szüret időpontjának helyes megválasztása.
A kutatóintézetben 1950 óta figyelik az időjárás változásait. Méréseik alapján emelkedett az átlaghőmérséklet, nőtt a napsütéses órák száma, csökkent a csapadék mennyisége, egyre több az aszályos év, a szélsőséges esemény.
Teszlák szerint arra lehet számítani, hogy a klímaváltozás a következő évtizedekben komoly hatással lesz a szőlőtermesztésre. A ma kedvelt, divatos szőlőfajták eltűnésétől nem kell tartani, de előtérbe kerülnek a szárazságot jobban tűrő, a gombabetegségeknek ellenállóbb fajták, amelyek telepítési helyét is célszerű lesz alaposan átgondolni. Emellett fel kell készülni a mediterrán kártevők nagy számú megjelenésre, az ellenük való védekezésre. A szőlő ciklusai is megváltoznak: a sokéves átlagnál hetekkel, sőt, akár egy hónappal is korábban kezdődhet a szüret.