Európai műhold kutatja a Föld vízkörforgását
A 315 millió eurós berendezés lesz az első, amely a világűrből szolgáltat adatokat a talaj nedvességéről és az óceánok sótartalmáról – ezek nagyon fontos hiányzó számok a Föld vízkörforgásának kutatásában. A mesterséges hold szolgáltatta adatok alapján a meteorológusok csaknem valós időben készíthetnek sokkal pontosabb prognózisokat, például előre jelezhetnek rendkívüli időjárási jelenségeket is.
„A klímaváltozás tény, de ma még bizonytalan, hogy milyen hatást gyakorol a csapadékra, a párolgásra, a felszíni vízfolyásokra és az árvizekre. Márpedig a rendelkezésre álló vízmennyiség fontosabb szerepet játszik, mint a hőmérséklet” – magyarázta Yann Kerr, az SMOS műholddal dolgozó kutatócsoport egyik tagja.
Az európai műhold két tényezőt dolgot fog megfigyelni, egyrészt háromnaponként 1-2 méter mélységig méri a szárazföldek talajvíztartalmát, valamint figyeli a növényzet növekedését és fotoszintézisét. Ez utóbbi kulcsfontosságú a Föld szén-dioxid-körforgásánk kiszámításához is. A tudósok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozást a szén-dioxid-többlet okozza, amely felborította a természetes egyensúlyt, a kibocsátás és a növények, illetve a tenger általi elnyelés körforgását.
A szonda másik feladata az, hogy mérje a tengerek sótartalmát. Ez is szorosan kapcsolódik a klímához, mert segít majd jobban megérteni a tengeri áramlatok és az éghajlat összefüggéseit. Számos tudós feltételezi, hogy a felmelegedés meg fogja változtatni azokat a nagy tengeráramlatokat, amelyek ma az egyenlítő vidékéről a pólusok felé viszik a meleget.
A tengerek sótartalmát olyan tények befolyásolják, mint a szárazföldi édesvíz párolgása, a csapadék, a sarkvidékéken a jég keletkezése és olvadása. Az SMOS mesterséges hold működését három évre tervezték, és még két évvel meg lehet hosszabbítani.