Meghosszabbítják a kiotói egyezményt

További Klíma cikkek

A címlapról ajánljuk

A november 28-án kezdődött, az eredeti tervekhez képest két nappal elhúzódó durbani tanácskozáson a résztvevő felek megállapodtak a kiotói egyezmény meghosszabbításáról. A tárgyalások célja elsősorban az volt, hogy a kiotói egyezményt ratifikáló országok 2013-tól ismét vállaljanak garanciát az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Egyes környezetvédők szerint a kormányok mindössze az időt húzták, és a megállapodásnak inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentősége van. Szerintük a károsanyag-kibocsátás plafonját nem csökkentették olyan mértékben, hogy az lelassítsa a globális felmelegedést.

Az egyik tanulmány szerint az országok hiába tűzték ki célul, hogy az iparosodás előtti globális hőmérsékletet legfeljebb 2 Celsius-fokkal léphetjük túl, mert a jelenlegi ígéretek alapján 3,5 fokos lesz a felmelegedés. Egy másik tanulmány pedig arra hívja fela a figyelmet, hogy már a 2 fokos változásnak is drámai következménye lesz a század közepére.

A durbani konferencián elfogadták a globális útiterv ütemezését, amely az összes nagy gazdaság szén-dioxid kibocsátását egységes normák közé szorítaná. A végleges útitervnek 2015-re kell kialakulnia, ennek pedig 2020-tól jogilag kötelező érvényű, globális, végrehajtható rendszerként kell működnie.

A kiotói egyezmény meghosszabbítása korábban komoly ellenállásba ütközött. A világ legnagyobb kibocsátói, Kína és az Egyesült Államok még az eredeti megállapodást sem írták alá, és a tárgyalások előtt Oroszország, Kanada és Japán közölte, hogy nem járulnak hozzá a hosszabbításhoz, ha Kína és az USA nem hajlandó ugyanerre. A gazdasági növekedésüket féltő fejlődő országok azonban azt szerették volna, hogy a nagyobb kibocsátók vállaljanak nagyobb áldozatot. A legveszélyeztetettebb szigetországok már a tárgyalások előtt az egységes megállapodást sürgették.

Diplomáciai siker?

Mate Nkoana-Mashabane, a konferenciát rendező Dél-Afrika külügyminisztere, valamint Chris Huhne, a brit energia- és klímaügyi miniszter nagy sikernek nevezte a megállapodásokat. Míg Nkoana-Mashabane történelmi jelentőségű sikerről beszélt, addig Huhne az európai diplomácia hatékonyságát méltatta, amiért sikerült bevonniuk az útitervbe a legnagyobb károsanyag-kibocsátókat.

A nagyobb kibocsátók véleménye megoszlik az ügyben. Todd Stern, az Egyesült Államok képviselője szerint Washington elégedett az eredménnyel, de az indiai környezetvédelmi miniszter, Dzsajanthi Nataradzsan megemlítette a beszédében, hogy igazságtalannak tartja azt a kompromisszumot, amit elfogadtattak az országgal.