Zsófia
15 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Először Várna, majd Firenze éghajlatát hozza a klímaváltozás

2007.01.16. 16:38
A melegedés mértékétől függően 2100-ben Magyarországon rosszabb esetben olyan lesz a klíma, mint most a bolgár tengerparton, ha viszont szerencsénk van, akkor a jelenlegi Firenzééhez hasonlít majd éghajlatunk. De akár szárazabb, akár esősebb lesz időjárásunk, a csapadék nem akkor jön majd, amikor kellene. A Balaton nem szárad ki, és nem lesz sivatag a Duna-Tisza közén, de a városlakók 10-20 év múlva elkezdhetik fehérre festeni a házak tetejét. Mika János éghajlatkutatóval arról beszélgettünk, mit hoz a globális klímaváltozás Magyarországnak a következő száz évben.

„A meteorológusok előrejelzései széles bizonytalansági sávban mozognak. 2100-ig például 1,5-6 százalékos átlaghőmérséklet-emelkedéssel számolnak a Földön” – kezdi a beszélgetést Mika János éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetője.

A módszertani részletektől eltekintenénk, a lényeg, hogy a különböző modellek egybehangzó eredményekre jutnak a klímaváltozás magyarországi hatásairól. A modellek egyelőre egyáltalán nem számolnak azzal a lehetőséggel, hogy az emberiség észhez kap, és tudatos megfontolással csökkenti a változásért felelős szén-dioxid-kibocsátást.


Mika János

Magyarország egyébként kicsit túl is teljesíti a globális melegedési átlagot. Leginkább nyáron igaz ez, télen és tavasszal csak kicsivel haladjuk meg a huszadik század kezdete óta az átlagos földi melegedést. Ősszel – a legutóbbi rekordmelege ellenére – kicsivel alatta maradunk.

+2 fok: Jalta, +4 fok: Firenze

„Hogyan kell elképzelni Magyarországot 2100-ban?” – kérdezzük Mika úrtól.

„A meteorológusok számokban szoktak beszélni, de a szemléletesség kedvéért keresnek olyan helyeket a Földön, ahol ma olyan éghajlat uralkodik, mint amilyen nálunk várható” – mondja a kutató. Tőlünk délkeletre találhatók azok a helyek, amelyek mai klímájára a jövőben mi is számíthatunk. Az idő előrehaladtával és a melegedés különböző fokaival számolva először Újvidék, a Vajdaság, a Zsíl völgye, majd tovább Plovdiv, Várna, illetve Burgasz és Jalta következik. Ezeken a helyeken a téli és a nyári hőmérséklet és az éves csapadék olyan, mint nálunk lesz, ha 1, illetve 2 fokkal megemelkedik a földi átlaghőmérséklet.

A csapadék éves mennyisége nem fog jelentősen csökkenni, hanem elsősorban az éven belüli eloszlása változik meg. Nyáron, amikor igazán szükség van rá, már két évtized múlva olyan tíz százalékkal kevesebb lesz, télen viszont, amikor nem igazán jól hasznosul, több.

Összességében sokkal több olyan nap lesz, amikor nem esik semmi, mivel gyakrabban leszünk anticiklon hatása alatt, amikor felszálló légtömegek vannak, és derült az idő.

„Mikor lesz sivatag a Duna–Tisza közén?” – próbáljuk a katasztrófa-forgatókönyvek felé terelni a beszélgetést.

„Sose! Talán félsivatagosodás elképzelhető, de az is csak egy ideig” – válaszolja a kutató.

Kétfokos globális felmelegedésig tart ugyanis az a szakasz, amikor a mainál szárazabb klímában rossz lesz nekünk. Ha mondjuk 4 Celsius-foknál sem tudjuk a melegedést megállítani, akkor már Firenze éghajlatához hasonlítana a Kárpát-medencéé. Sokkal csapadékosabb lenne az idő, de az eloszlás ekkor sem lenne ideális. A talaj nedvességtartalma azonban még négyfokos átlaghőmérséklet-emelkedésnél sem lenne nagyobb, mint jelenleg.

„De a Balaton kiszáradt medrében nem hevernek majd főtt halak?”

„Bizonyára nem, de a víz szintje lassan csökkenni fog. Nyáron ugyanis – magyarázza Mika úr –, amikor a tó párolog, kevés csapadék várható, a téli sok csapadék azonban nem sokat segít, mert le kell engedni a tóból a plusz vizet.”

Észak-Balkán bolgárkertje


A mezőgazdaság persze tud majd alkalmazkodni. Nem lesz éghajlat okozta „nemzethalál”, sőt nemsokára ismét a bolgárkertészekhez járhatunk tanulni.

Télen a nagyon erős, 15-25 fokos fagyok gyakorisága csökken. A kisebb fagyoké viszont nem. Sőt az adatok szerint áprilisban sem, amikor pedig már kelnek a magok, és virágoznak a gyümölcsfák.

„2100 már nem a mi életünk. Mi várható mondjuk 20 év múlva?” – érdeklődünk saját sorsunk iránt.

„A legpesszimistább előrejelzés egyfokos átlaghőmérséklet-emelkedéssel számol addigra. Valószínű, hogy ebben az esetben megduplázódik az aszályok száma, és sokkal több kritikus hőhullám lesz. Ez a városokban különösen kellemetlen lesz, hiszen a mondjuk 35 fokhoz itt még hozzáadódik úgy öt fok. Úgyhogy itt biztosan ki kell majd valamit találni, mondjuk fehérre festeni a tetőket, tetőkerteket építeni, és ahol lehet, szélesebb utcákat, légjárást biztosítani.”

„És 2007 tényleg melegebb lesz, mint 2006?”

„Földi átlagban bizonyára igen. Az általános melegedő tendencia mellé ugyanis a Csendes-óceán vizein már bontakozik az ezt erősítő El Nińo-hatás.”

Magyarország is készül a klímaváltozásra

A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium kutatói 2003 júniusa óta kutatják, hogyan reagáljunk a globális felmelegedés hatásaira. A VAHAVA nemzeti klímaváltozási projekt célja, hogy elfogadtassa az országgyűléssel a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát. A változás, hatás, válaszadás szavak kezdőbetűiből összeálló VAHAVA-programot az éghajlatkutatók 2006-ban lezárták: a projekt három éve alatt tudományos színtéren, szakértői tanulmányokkal, konferenciákkal készült a klímatudós elit, kidolgozták a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia javaslatcsomagját, amelyben pontokba szedve tárják a kormány elé, mire van szükség klímaügyben a közeli és távolabbi jövőben.

A program kutatói szerint akkor is érdemes megelőző, védekező és helyreállító rendszereket kidolgozni a globális felmelegedés kárai miatt, ha nem lesz drasztikus a hatás, ugyanis a szélsőséges időjárási események már most évente 150-180 milliárd forintnyi kárt okoznak Magyarországon.

A tudósok 2006 májusában átadták a kormánynak a stafétát, parlamenti döntést és kormányhatározatot várnak a politikusoktól. Május óta nincs fejlemény a magyar éghajlat-változási stratégiában.