Bár az ENSZ korábbi kutatása átlagosan 1,4-5,8 Celsius fokos felmelegedést jósolt 2100-ra, Corell szerint a sarkkörön ennek a kétszerese várható.
Megmutatja a jövőt
Az olvadás veszélyezteti az egyik alaszkai olajvezetéket, és az (eddig) örökké fagyott talajon felépített házakat. Az inuit vadászok alatt egyre gyakrabban szakad be az elvékonyodott jégréteg, és tönkremegy a növények és állatok élőhelye. Alaszka bizonyos részei a globális átlagnál tízszer jobban felmelegedtek, írta a CNN. Emellett az egyre jobban elterjedő nyírfák csökkentik a zuzmólelőhelyek számát, és az őshonos rénszarvasoknak meg kell küzdeniük az élelemért az északon egyre gyakrabban megjelenő jávorszarvasokkal és rőtvadakkal is, mondta Corell.
"Ha meg akarjuk tudni, hogy a következő generáció milyen változásokat fog látni, csupán az Északi-sarkkört kell megfigyelnünk a következő öt-tíz évben" - mondta Corell, aki tagja az amerikai meteorológusok társaságának.
Észak összefog?
Bár Corell szerint a felmelegedés agresszív változtatásokkal megállítható, a környezetvédők többsége kételkedik abban, hogy az ACIA-jelentés hatására a kormányok komoly intézkedéseket vezetnének be. Az Egyesült Államok ugyanis ellenzi az üvegházhatás-kibocsátás mérséklésére irányuló kiotói jegyzőkönyv ratifikálását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor pénteken azt nyilatkozta, hogy támogatja a nemzetközi kezdeményezést, amelyet hat másik északi ország, Kanada, Svédország, Finnország, Norvégia, Izland és Dánia is támogat.
Gazdasági előny
A sarkköri klímaváltozásnak mindössze annyi előnye lehet, hogy felszabadul a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő északi átjáró, és Oroszország hozzáférhet jégtakaró alatt található kőolaj és földgáz készletekhez. Az előrejelzések szerint egyébként 2050-ben évente száz napot lesz nyitva az északi átjáró, míg most csupán húsz napig lehet rajta közlekedni.