További Tudomány cikkek
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
- Van, aki még a szekrény hátuljában árválkodó bögrét is megsajnálja
- Olyan meleg az összes óceán, hogy kifehérednek a korallok
"Adj nekem egy testi sejtet ma, és egy év múlva átadom a klónt, feltéve hogy nincsenek etikai aggályok" - jelentette ki Park, aki lefagyasztott embriókból 2000-ben őssejteket vont ki. A kutató szavai éles ellentétben állnak a szöuli egyetem professzora, Huang Vu-szuk június elején tett kijelentésével, írta a Korea Times.
Nem sikerülhet a XXI. században
Bár Huang volt az, aki 2003-ben a világon elsőként őssejteket tudott kivonni klónozott embriókból, nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az emberklónozás a következő száz évben megoldhatatlan technikai feladatnak számít majd.
"Még ha lelketlen kutatók meg is kísérlik folytatni a szaporodási célú klónozást, a következő évszázadig nem lesznek képesek emberi klónt előállítani" - jelentette ki Huang.
Akár most lehetséges?
Park Sze-pill megérti kollégáját, mivel az szerinte csak a gyógyászati célú klónozás védelmében nyilatkozott. Személyesen igen tiszteli Huangot, de kutatóként egyenesen kell beszélnie, mondta Park. Szerinte a szaporodási célú klónozás bizony már most lehetséges.
A szintén dél-koreai Ulszan Egyetem professzora, Ku Jung-mo egyetért azzal, hogy Huang kijelentése félrevezető. "Tévesen tájékoztatta az embereket a kérdésben. A tudomány nevében nem szabad porcióznia a kutatása eredményeit" - jelentette ki Ku.
Mi számít emberi lénynek?
A dél-koreai embriológusokat megosztják az őssejtekkel kapcsolatos etikai problémák, amelyek átszövik a tudományt, a politikát és a vallást is. Amikor Huang évekkel ezelőtt elkezdte testsejtek magját petékkel egyesíteni, életvédő csoportok és etikusok felvetették annak lehetőségét, hogy az őssejtkutatás emberklónozáshoz vezethet.
Az őssejtekkel kapcsolatos kutatások elleni etikai érvek sorában fontos pont volt, hogy az az embrió, amelyet az őssejtek kinyerése során megsemmisítenek, vajon emberi lény-e vagy sem, írta a koreai napilap.
A saját érdekében túlzott?
A tavaly nyáron hat macskát klónozó Kong Il-keun, a Szuncson Egyetem professzora szerint az emberi klón létrehozása bonyolult feladat, de bizonyosan nem kell száz év a megoldásához.
"Azt hiszem, sejtem, miért nyilatkozta ezt Huang Vu-szuk. Kritikus mellékzöngék nélkül folytatni szeretné a gyógyászati célú kutatásait, és ennek érdekében a túlzásoktól sem riad vissza" - mondta Kong.
Van viszont, aki Huang oldalára áll. A Csindzsu Egyetem professzora, Park Hi-szung szerint a szaporodási célú klónozás rendkívül bonyolult. A kutató ezt a gyakorlatban tapasztalta, amikor június elején sikererrel jártak kacsákon végzett klónkísérletei. Hi-szung szerint az emberklónozás megoldása akkor is tovább tartana száz évnél, ha közben nem merülnének fel etikai aggályok.
Vállalhatatlan rendellenességek Vajta Gábor, Dániában élő magyar embriológusprofesszor lapunknak korábban kifejtette, hogy az emberklónozás sincs már messze, bár a klónozott embriók beültetése "elképesztő felelőtlenség" lenne. Az emberek esetében Vajta szerint ugyanazt tapasztalnánk, mint az állatklónkísérletek során: az átlagot meghaladó arányban kerülne sor halva születésre és alakulnának ki fejlődési rendellenességek. Sokkal többet kell tudni még a folyamatokról, hogy a kockázat elviselhető szintre csökkenjen, állítja Vajta.
A Magyarországról fegyelmivel elűzött kutató az általa kifejlesztett "kézi klónozásos" technikával vált világhírűvé. Az embriológus szerint Európa és Amerika lépéshátrányba kerül, miközben a kínai és koreai kutatók teszik a dolgukat. Vajta szerint Kína, Banglades, India és Korea mindinkább elhúz a világ többi részétől, az amerikai vagy európai kutatók meg majd utazhatnak a délkelet-ázsiai laborokba mosogatni.