Szombat este elsötétült a világ

A Föld Órája akciót a Természetvédelmi Világalap, a WWF szervezte. Az esemény során több városban leoltották a közvilágítást, neves középületek és műemlékek sötétültek el egy órára, az otthonokban pedig lekapcsolták elektromos berendezéseiket, akik csatlakoztak a kezdeményezéshez. 2009-ben március 28-án szombat este fél kilenckor kezdődött a Föld Órája, a szervezők célja az volt, hogy idén legalább egymilliárd embert és ezer várost állítsanak a kezdeményezés mögé.

A WWF célja valószínűleg teljesült, ugyanis az akcióhoz több mint nyolcvan ország közel kétezer városa csatlakozott, közülük több mint ötven főváros. A globális elsötétítéssel a szervezők a környezettudatosságra és a klímaváltozás következményeire szerették volna felhívni a figyelmet, de idén a gazdasági változások fontosságát is hangsúlyozták. „A gazdasági válság lehetőség is, hogy biztonságosabb, fenntartható irányba tereljük a gazdaságot” – áll az akció egyik sajtóközleményében.

2009 különösen fontos év a klímaváltozás szempontjából, mert a Kiotói Egyezmény idén kerül hatályon kívülre. A világ vezetői decemberben ülnek össze az ENSZ klímakonferenciáján Koppenhágában, hogy új megállapodást kössenek.

Amikor elsötétül a világ

A Föld Órája kezdeményezés Ausztráliából, Sydney-ből indult 2007-ben, és két év alatt világméretűvé nőtte ki magát. A 2009-es Föld Órájához többek között csatlakozott London, Peking, Róma, Moszkva, Los Angeles, Rio de Janeiro, Hong Kong, Dubai, Szingapúr, Athén, Buenos Aires, Toronto, Sydney, Mexikóváros, Isztambul, Koppenhága, Brüsszel, Fokváros és Helsinki. Fél kilenckor elsötétültek többek között a világ legmagasabb épületei, a Burj Dubai és a Taipei 101, a CN Torony Torontóban és Európa legmagasabb épülete, a Federation Tower Moszkvában. Az akciót hivatalosan az Új-Zélandtól délkeletre fekvő Chatham-szigetek kezdte, ahol helyi idő szerint este fél kilenckor (magyar idő szerint még szombat reggel) állították le az áramtermelő generátorokat.

Magyarországon több mint ötven település csatlakozott a felhíváshoz, köztük Budapest és a megyeszékhelyek több mint fele. Elsötétült Siófok, Győr, Zsámbék, Eger, Tatabánya, Csömör, Nagykálló, Sándorfalva, Székesfehérvár, Villány, Herceghalom, Pilis, Hódmezővásárhely, Tata, Pilisszentlászló, Albertirsa, Szombathely, Tiszatarján, Kalocsa, Bezedek, Újbuda, Szarvas, Várpalota, Szeged, Kecskemét, Balatonfüred, Mór, Kaposvár és Pécs. A legtöbb település Görögországban csatlakozott az akcióhoz, de Magyarország is az első országok között van a csatlakozó települések számát tekintve. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium levélben buzdította munkatársait arra, hogy kapcsolják le a villanyt ea Föld Óráján.

Intézmények, cégek és magánemberek is csatlakoztak a világméretű akcióhoz. Regisztrált a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Magyar Csillagászati Szövetség és a Világítástechnikai Társaság, de lekapcsolta a kivilágítást a Le Meridien Budapest Hotel is. A médiából is többen támogatták az eseményt, az Index is elsötétítette a címlapját fél kilenc és fél tíz között.

Sok híresség és elismert közszereplő is vállalta az akcióban való részvételt, többek között a Nobel-békedíjas Desmund Tutu érsek és az Oscar-díjas színésznő, Cate Blanchet. Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára is arra kérte a világ lakosait, hogy csatlakozzanak a Föld Órájához.

Tavaly kevesebben csatlakoztak

Az akció vezetője, Andy Ridley szerint rendkívüli módon nő a demonstráció támogatottsága. „A Föld Órája üzenete a világ minden tájáról összehozza az embereket. Aucklandtől Hawaii-ig, Fokvárostól Szentpétervárig mindenki egyként a világítás lekapcsolásával szavaz a klímaváltozás ellen” – fogalmazott Ridley.

A 2008-as Föld Órája akcióban a világon még csak 30 millióan vettek részt, és csak négy magyar város, Budapest, Pécs, Debrecen és Sátoraljaújhely kapcsolta le a világítását. A világvárosok közül is csak tucatnyian csatlakoztak az akcióhoz, de volt ahol 13 százalékkal esett az áramfogyasztás a Föld Óráján. 2007-ben még csak 2,2 millió ember kattintotta le a lámpákat egy órára.

A kritikusok szerint a lámpaoltásnak legfeljebb szimbolikus értelme van. A híres szkeptikus enviromentalista, Bjorn Lomborg pedig egyenesen azt állítja, hogy a sok gyertya, amely az egyórás elsötétítés alatt ég, több szén-dioxidot bocsát a levegőbe, mint az elektromos égők. A professzor szerint még ha egymilliárd ember csatlakozik is az akcióhoz, a villanyoltásuk csak annyi szén-dioxidot takarít meg, amennyit Kína hat másodperc alatt bocsát ki. Ridley egyetért azzal, hogy a villanyoltási akcióval csak elhanyagolható mennyiségű energia takarítható meg, de jelképként fontosnak tartja, mert felhívja a figyelmet a klímavédelemre.