Az Adelaide-i Egyetem biológusai négy éven keresztül kutatták az Ausztrália föld alatti vizeiben és kisebb barlangjaiban, üregeiben élő állatokat, azaz a stygofaunát és a troglofaunát. Felfedezéseikről a Darwin nevű településen Charlws Darwin születésének kétszázadik évfordulója alkalmából megrendezett, hétfőn véget ért tudományos konferencián számoltak be.
A tudósok 850, eddig ismeretlen fajról számoltak be. Ezek többsége ízeltlábú – rákféle, pók vagy rovar –, de két angolnafaj, két további hal és férgek is szerepelnek az új fajok között. A kutatás egyik vezetője, Andy Austin szerint ennél jóval több ismeretlen, föld alatti faj él a kontinensen, a mostani kutatás legfeljebb ezek egyötödét fedezte fel. „Ezek az állatok szinte kivétel nélkül vakok és pigmenthiányosak, színük fakó. Közülük többen kényes, törékeny lények, a rovarok például gyakran hosszú, vékony csápokkal vagy lábakkal érzékelik a talaj rezgéseit” – mondta a LiveScience-nek Austin.
Ausztrália középső és déli része a mainál jóval nedvesebb vidék volt 15 millió évvel ezelőtt. A kontinens aztán az akkori klímaváltozás miatt egyre szárazabb lett, a folyamat egészen egy-kétmillió évvel ezelőttig tartott. „A fajok egy része más élőhelyekre menekült, például a föld alatti vizekbe, barlangokba és üregekbe. Az ottani körülmények között éltek tovább és fejlődtek elszigetelten” – fogalmazott Austin.
Az egyetem biológusai eddig csak tíz százalékát vizsgálták meg azoknak a területeknek, ahol számottevő stygofauna és troglofauna létezhet, ezért további expedíciókat kezdenek. Genetikai vizsgálatokat is végeznek, hogy megállapítsák, a föld alatti fajok fejlődése mikor vált el a felszínen élő rokonokétól. A kutatást megnehezíti, hogy több helyen bányászat és földművelés veszélyezteti a föld alatt élő állatokat.