42 tonna méreggel bombáznak le egy ausztrál szigetet
További Környezet cikkek
1921-ben, egy ausztrál utazó, Alan McCulloch már arról írt naplójában, hogy a sziget dzsungelében már csak a halál csendjét lehet hallani ott, ahol korábban milliárdnyi madár éneke szólt. Ma az 56 négyzetkilométeres sziget (összehasonlításképpen: a Margitsziget nagyjából 1 négyzetkilométer) a világörökség része, kétharmadát egy nemzeti park foglalja el, 350 állandó lakója mellett általában ugyanennyi turista is tartózkodik rajta.
A szigetre behurcolt, majd elvadult és elszaporodott állatok közül a macskáktól, kecskéktől és disznóktól már sikerült megszabadulni, a patkányok azonban túléltek minden irtóhadjáratot, eddig öt madárfaj teljes kiirtásáért teszik őket felelőssé, és a kihalás szélére sodortak még 13 madár-, két hüllő, és öt növényfajt. Ráadásul (és a rossz nyelvek szerint ez az elsődleges oka a patkányellenes akcióknak) a rágcsálók óriási pusztítást végeznek a kentiapálma magjai között, aminek exportja a sziget legfontosabb, és szinte az egyetlen bevételi forrása a turizmus mellett: a világ egyik legnépszerűbb szobanövényéből évi 1,5 milliót nevelnek fel és adnak el.
A sziget vezetősége és az ausztrál kormány most a végső csapásra készül a patkányok ellen. A tervek szerint 2012 augusztusában, két hét alatt összesen 42 tonna méreggel bombázzák le a szigetet helikopterekről, ami a szakértők reményei szerint végezni fog az egész populációval, majd három hónap alatt teljesen lebomlik, és nem fenyeget veszélyt az élővilág más tagjaira. A méreg pontos típusát egyelőre nem közölték.
Hasonló akciókat már sikerrel véghezvittek más szigeteken, a Lord Howe-i patkányirtás egyrészt a méreteiben különbözik ezektől, másrészt abban, hogy ez a sziget nem lakatlan. A bombázás idejére a lakosságot nem telepítik ki, a haszonállatokat (jellemzően csirkék és marhák a farmokon) azonban igen, a kutyáknak és más háziállatoknak pedig kötelező lesz a szájkosár, nehogy megkóstolják a méreggel preparált patkánycsalikat, amivel megszórják majd a szigetet. A sziget összes vadon élő madarát befogják, és madárházakban tartják majd, míg a méregveszély el nem múlik.
A terv nem talált egyöntetű támogatásra sem a sziget lakói, sem az ausztrál környezetvédők körében, akik szerint az egész akció vége az lesz, hogy visszafordíthatatlan károkat szenved a sziget élővilága, a patkányok meg simán túlélik, mint minden eddigi irtóhadjáratot.