Judit
2 °C
7 °C

Nem sokáig éltek az emberrel Ausztrália óriási ősállatai

2010.01.22. 09:06
A hatalmas termetű erszényesek, röpképtelen madarak és hüllők, amelyek egykor Ausztráliát népesítették be, negyvenezer éve haltak ki, vagyis sokkal később, mint eddig hittük. Így mintegy ötezer éven át éltek együtt az emberrel, amely később kihalásukat okozta.

Régóta folyik vita az ausztráliai megafauna eltűnésének idejéről. A legújabb kutatásban részt vevő tudósok az óriások fogait vetették alá kormeghatározásnak, és eredményeiket a Science című tudományos folyóiratban publikálták. „Hosszú időn át nem tudtuk meghatározni a fosszíliák pontos korát, sem azt, hogy nagyjából mennyi idősek lehettek halálukkor az egyes egyedek, vagyis nem tudtunk kihalásuk idejére sem következtetni” – mondta Barry Brook, az Adelaide-i Egyetem paleontológusa a Reuters hírügynökségnek adott telefoninterjújában.

A legújabb, most alkalmazott egyik technika e gondok leküzdésére az urán-tóriumos módszer, amellyel meg lehet állapítani, hogy mikor épült be az uránizotóp a még élő állat fogába. Az állatok kihalásának időpontja körüli vitát az indította el, hogy számos, ember által készített kőeszköz társaságában találtak rá az óriásfajok fosszíliáira – például az Új-Dél-Walesben fekvő Cuddie Springsnél száz éve, majd harminc éve ismét.

A környező üledék vizsgálatának elemzésével a leletek korát nagyjából harmincezer évesre becsülték, ami ellentmond annak a számos bizonyítéknak, amelyek Ausztrália más részein kerültek elő, és amelyek szerint ezek az állatok sokkal régebben, legalább negyvenezer éve kipusztultak. Az általánosan elterjedt elmélet szerint éppen az emberek megjelenése okozta vesztüket. Az ember a feltételezések szerint nagyjából 45-60 ezer évvel ezelőtt jelent meg a kontinensen.

„Most már olyan eszköz van a kezünkben, amelynek segítségével nemcsak azt határozhatjuk meg, hogy mikor temetett be az üledék egy csontot, hanem azt is, hogy pontosan mikor pusztult el az állat” – magyarázta Brook. A Cuddie Springsnél talált leleteket valószínűleg kimosta az áradás, majd az üledék újratemette azokkal a kőeszközökkel együtt, amelyek nagyjából tízezer évvel fiatalabbak a csontoknál. Ez azért fontos adat, mert megerősíti azt az elméletet, hogy ezek az állatok valószínűleg képtelenek voltak ellenállni a területükre betörő embereknek.

„Ha együtt éltek volna az emberek a később kihalt állatokkal 15 ezer évig, akkor ez aláásná azt a teóriát, amely szerint az ember gyors, drámai befolyást gyakorolt a helyi élővilágra, és kisöpörte őket élőhelyükről” – tette hozzá Brook. „Az általunk talált legfiatalabb lelet 42 ezer éves, az ember megjelenésének legvalószínűbb ideje pedig nagyjából 47 ezer évvel ezelőttre tehető, így az átfedés legfeljebb 4-5 ezer évre tehető.”

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?