Jusztina
10 °C
27 °C

Miért villámlanak a vulkánok?

2010.04.21. 17:05
Az izlandi Eyjafjallajokull kitörésénél számos fotósnak sikerült megörökítenie a kráter feletti hamufelhőben megjelenő villámokat. Ezen sokan meglepődtek, egyesek rögtön az ufók jelenlétének bizonyítékát látták bennük. Pedig megszokott jelenségről van szó, bár a pontos okára viszont még nem sikerült rájönni.

Azon kívül, hogy lebénította Európa légiközlekedését és világszerte gyönyörű naplementéket eredményezett, az Eyjafjallajökull hamufelhője bemutatta a nagyközönségnek, milyen egy aktív vulkán felett kialakuló elektromos vihar. Bár a tudósok nyugalomra intettek, mondván a jelenséget már ezelőtt is számos alkalommal megfigyelték, az összeesküvés-elméletek hívői mindjárt repülő csészealjakat kezdtek látni a kitörés mögött. Ebből kiindulva viszont minden egyszerű viharért is az idegenek tehetőek felelőssé.

Az aktív vulkánok feletti felhő, amely hamuból, kőzettörmelékből – és Izlandon jégből – áll össze, a hagyományos viharokhoz hasonló módon hozza létre a maga villámait, legalábbis a tudósok így gondolják. Bár bizonyított elmélet nem létezik, a legvalószínűbb az, hogy a felhőben található részecskék összeütközése hozza létre az elektromos kisüléseket. A hamufelhő a tornádókhoz hasonló módon forog, így a víztölcsérekhez vagy a forgószelekhez hasonlóan hozhatja létre a töltést, amely a villámokat előidézi.

Egy hagyományos viharban a jégrészecskék összeütközése hozza létre az elektromos töltést, a vulkán esetében pedig a jég mellett a szikladarabok lehetnek felelősek ezért. Az, hogy pontosan mikor töltődnek fel a részecskék a kitörés folyamán, egyelőre nem ismert. A kutatók csak az elmúlt években jutoattak olyan eszközökhöz, amikkel betekinthetnek a hasonló felhők belsejébe, hogy megfigyeljék, mi és hogyan zajlik le odabenn. Az egyik ilyen ritka lehetőség csaknem pontosan egy évvel ezelőtt, az alaszkai Redoubt vulkán kitörésekor volt. A kitörés akkor is létrehozott egy kisebb elektromos vihart, amelyet a tudósok képesek voltak a hamufelhőn keresztül is megfigyelni egy sor, a vulkán peremén elhelyezett érzékelővel.

Olivier Vandeginste fotós az Eyjafjallajokull kitörésekor éppen a közelben volt, és több órát töltött el a villámok megörökítésével. "Csodálatos látvány, ahogyan a villámok közrefogják a lávafolyamot. Kár,hogy nem tudtunk közelebb menni" – nyilatkozta a repülőjáratok törlése miatt még mindig Izlandon tartózkodó fotós.

Hogy még meddig lesz aktív a vulkán, senki sem tudja pontosan. Az elmúlt pár napban úgy tűnik, lecsillapodott a tevékenysége, az izlandi geológusok viszont természetesen még mindig folyamatosan megfigyelik a krátert, valamint az ország más ismert vulkánjait, mivel attól félnek, hogy a kitörés hatására azok is aktivizálhatják magukat, ahogyan az a múltban is többször megtörtént.