Másfél fokkal nőhet a magyarországi átlaghőmérséklet 2040-re
Erre a következtetésre jutott a Magyar Tudományos Akadémia elnökének felkérésére készített tanulmány a a magyarországi klímaváltozásról. A Környezeti jövőkép – Környezet- és klímabiztonság címet viselő munkán hatvan tudós dolgozott.
Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük – olvasható a tanulmányban.
A klímaváltozás magyarországi hatásairól a 2021 és 2040 közötti időszakra vonatkozó adatokból kiderül, hogy a hőmérsékletváltozás 1,4 Celsius-fok körül várható az őszi hónapokban, a tél pedig átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. Az Alföld egyes térségeiben 14 nappal is emelkedhet éves szinten az egyes fokozatú hőségriasztások időtartama. Az extrém magas hőmérsékletű napok előfordulásának emelkedésével párhuzamosan 12-15 nappal csökkenhet az olyan napok száma, amikor a hőmérő fagypont alatti hőmérsékletet mutat.
Csapadékból érzékelhetően kevesebb esik majd, ez főleg télen lesz érzékelhető, de mérséklődhet a tavasszal és nyáron lehulló csapadék mennyisége is. Az enyhébb téli időjárás következményeképpen elszaporodhatnak a kártevők, mint például a nyírfaerdőket pusztító gyapjaslepkék.
Az időjárási szélsőségek komoly terheket rónak az egészségügyben dolgozókra és a katasztrófavédelem munkatársaira is. Hőségriasztások idején növekszik a halálesetek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések, embóliák, agyvérzések száma. A tartósan meleg időjárás próbára teszi az emberi szervezetet, testi és lelki tüneteket válthat ki, és a nyári melegben a járványok is könnyebben terjednek.