A legnehezebb kérdés a meteorológusoknál, hogy miként lehet mérni a szolgálat pontosságát. Egy nemrég rendezett szakmai megbeszélésen kiderült, hogy nem egyszerű annak a matematikai megfogalmazása, hogy egy prognózis jó vagy rossz, jelentette ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke.
Ha például a meteorológiai szolgálat azt jelzi, hogy hazánk fölé egy anticiklon érkezik, ami derült, felhőmentes időt jelent, 30 fokos hőmérséklettel, és valaki mondjuk Püspökladányban, a kertjében csak 28 fokot mér, vagy egy műholdképen észrevehetetlen, helyi felhőből záport kap a nyakába, akkor vajon jó volt-e az előrejelzés? - tette föl a kérdést a szakember.
Dunkel Zoltán hangsúlyozta, hogy az előrejelzés mérvadó értékét a meteorológiai állomások főbb adatai jelentik, amelyekből, különböző matematikai eszközökkel a rácspontokra vetítve nézik meg, hogy mekkora volt az eltérés. Erről statisztika készül, ami kiküszöböli a helyi értékkülönbségekből eredő problémákat, magyarázta a meteorológus.
Amit nagyon jól előre lehet jelezni, és működik is, az a hőmérséklet. A csapadék megjóslása már bizonyos helyzetekben nehezebb. Hasonló a helyzet a széllel is. Azt ugyanis, hogy ennek ereje egy bizonyos kategória alatt vagy fölött lesz-e, viszonylag könnyű megmondani, de a pontos értékek már eléggé helyfüggők, mondta Dunkel Zoltán.
Azt lehet tehát mondani, hogy néhány órára szinte száz százalékos prognózist adhatunk, és még 24-36 órán belül is közelít a tökéleteshez az előrejelzés, körülbelül két hét az az időtartam, amikorra ez az érték már hatvan százalék körülire csökken. Ez már nem tekinthető teljesen megbízható értéknek, összegezte a szakember.