Szilárda
0 °C
6 °C

Még vöröslik a környezet, de már gyógyul

2011.10.04. 08:11
A vörösiszappal elöntött talaj ma már szinte teljesen egészséges, a dudarittal kezelt területeken ma fű és kukorica nő. A patakokat még tisztítják, de a víz pH-ja megnyugtató. Az alsó vízadó rétegek vizsgálatához azonban mélyfúrások hiányoznak.

Amikor néhány hete a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 135 milliárd forintos bírsággal sújtotta a Mal Zrt-t, a kiömlött szennyezés óriási mennyiségét vette figyelembe. A hivatal szerint 1,867 millió tonna vörösiszap és zagylé ömlött ki Kolontár és Devecser térségében. Az LMP által kezdeményezett vörösiszap-jelentés nagyjából egymillió köbméterben határozza meg a szennyező anyagot. Ez utóbbit alátámasztja a belügyminisztérium katasztrófának szentelt honlapja is, amely azt írja, hogy a belterületekről július közepéig 329 652 köbméter szennyezett hulladékot szállítottak el (amiből 125 929 köbméter bontási törmelék), a külterületekről pedig 786 997 köbmétert. A vörösiszapot és az egyéb törmeléket a Mal Zrt. által kijelölt tározókba vitték.

A több tízezer teherautónyi szenny óriási területet borított be. Az LMP-jelentés ezer hektárt ír, a BM honlapja 1036 hektár mezőgazdasági területről számol be. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tavaly novemberben Szabó Csabát nevezte ki a vörösiszappal elöntött térségben zajló mentesítési munkálatok koordinációs felelősének, őt kértük meg, hogy pontosítsa a számokat. Szabó elmondása szerint összesen 1305 hektárt öntött el az iszap, amiből 758 hektár termőföld.

Betárcsázás, elhordás

A vörösiszap elsősorban 13-as pH-t közelítő lúgosságával okozott gondot. Toxikus fémek is bőven voltak a zagyban (némelyik a szennyvíziszapokra megengedett határérték fölött), ezt a Magyar Állami Földtani Intézet, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, az MTA Kémiai Kutatóközpont és a Greenpeace mérései is kimutatták, de mint az MTA jelezte, a nehézfémek jelentős kioldódásától nem kellett tartani.

18
Fotó: Huszti István

Mint Szabó elmondta, az elmúlt egy évben többféle módszerrel zajlott a talaj mentesítése. Ahol vastagon állt meg az iszap, ott a felső talajréteggel együtt elhordták a szennyeződést, ahol pedig vékonyan, ott dudarit nevű anyagot szórtak szét, és azzal együtt beletárcsázták az iszapot a talajba. A dudarit fő hatóanyaga a huminsav, ami közömbösítette a lúgot. A legelőkön általában ilyen dudaritos kezelést alkalmaztak, miután az elszáradt növényeket nehézfogassal összeszedték – ezeken a területeken tavasszal már elkezdett sarjadni a fű.

Mivel az erős lúg minden baktériumot elpusztított, az érintett termőföldeken baktériumtrágyát is elszórtak, ami néhány hét alatt beindította a talaj élővilágát. Ezen túl a szennyeződés okozta durva talajhibákat egy szervesanyag-tartalmú komposzttal orvosolták, és persze a fenti megoldásokat kombinálták, ahol kellett.

Az egyik legsúlyosabban érintett területen, a devecseri kastélykertben például százezerezer köbméter anyagot kellett elhordani – iszapot és a talaj felső tíz-húsz centiméterét vegyesen –, majd a területet olyan ásványi anyaggal telítették, ami megtartja a vizet, arra került új termőföld, majd komposzt.

Talajcserére egyébként kevés helyen volt szükség. „Csak ott cseréltünk talajt, ahol nagyon muszáj volt, mert a máshonnan származó talaj maga is szinte szennyező anyagként viselkedik. Tíz-húsz hektárnyi területen, illetve a házikertekben nem tudtuk elkerülni ezt a megoldást” – mondta Szabó.

Mi lesz a kukoricával?

A talaj szennyezettségét közvetlenül a katasztrófa után mérte a MÁFI és az MTA érintett kutatóintézetei, és nem meglepő, hogy az erős lúgosságon túl a megengedett határértékeknél jóval nagyobb nehézfém-koncentrációkat mértek. Szeptemberben elkísértük a MÁFI szakembereit egy terepi munkanapjukra, és két talajmintán megnéztük, hogy mennyit gyógyult a talaj szűk egy év alatt.

Az egyik mintát a Torna-patak mellől vettük, olyan területről, ami dudaritos kezelést kapott. Tehát ott kevés vörösiszap állt meg, viszont azt betárcsázták a földbe (emiatt még vöröslik is a talaj a helyszínen). A mintában minden vizsgált nehézfém a talajokra előírt szennyezettségi határérték alatt volt az arzén kivételével, ami kicsit még ma is magas (17,3 milligramm/kilogramm a 15-tel szemben). Ezen kívül a talaj pH-ja is enyhén magas volt még (8,94), de a MÁFI szakemberei szerint a talaj ezzel együtt is jó állapotban van, a természet öngyógyítása is beindult – amit az is jelzett, hogy ránézésre teljesen egészséges kukorica termett a területen.

A másik mintát a devecseri kastélyparkban vettük, ott mind a lúgosság, mind a nehézfém-koncentrációk értékei normálisnak bizonyultak. Ennek magyarázata az, hogy bár a parkban jobban megállt a vörösiszap, mint a patak mellett, ott nem tárcsázták bele a földbe, hanem elhordták.

24
Fotó: Huszti István

Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a kicsit arzénos földben termett kukoricával vagy a legelőkön termett fűvel. „A kukoricát, akárcsak a többi haszonnövényt, megvizsgáljuk, és ha az analízisek nem mutatnak ki határértéken felüli káros anyagot, ezek a növények takarmányként felhasználhatók” – mondta Szabó.

A Marcalon még dolgoznak

A lúg a környező vizekben is pusztított, mindenekelőtt a Torna-patakban, a Marcalban és egy 2,7 hektáros halastóban. Ez utóbbiban Szabó szerint februárban kezdték meg a mentesítést: leszivattyúzták a vizet, és ecetsavval és sósavval közömbösítették. Az aljáról kotrógépekkel szedték fel a lesüllyedt szennyeződést, azt ülepítették és a tiszta vörösiszapot visszaszállították a tározóba.

Bár Illés Zoltán államtitkár már múlt csütörtökön kolontári sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az élővizeket sikerült megtisztítani a szennyező anyagoktól, a Marcal mederből még mindig szedik ki a vörösiszapot. A marcal.hu szerint az érintett harminc kilométeres szakaszon a partok megtisztítása már befejeződött, most a víz alól kotorják ki az iszapot, és a lúg közömbösítésére beszórt, bő tízezer tonnányi gipszet. Eddig hét kilométert sikerült megtisztítani, és előreláthatóan október végére végeznek a mentesítéssel. Ez nem lesz teljes, helyenként vékony vörösiszapréteg marad majd. Bár az érintett szakaszon még ma is vöröses a víz, szeptember 5-én 6,6-os pH-t mértek a folyóban, ami már egyáltalán nem lúgos (a semleges pH érték 7).

000T TRPar3512830
Fotó: Kisbenedek Attila

Kérdéses még a talajvíz és a mélyebb vízrétegek szennyezettsége, azonban ahhoz, hogy ezeket a hidrológiai vizsgálatokat el lehessen végezni, a Mal Zrt-nek mélyfúrásokat kell létesítenie. A MÁFI szakemberei elmondták, hogy a cég szerződésben vállalt ilyen mélyfúrásokat, de ezek egyelőre nem történtek meg, így a mélyebb vízrétegek szennyezettsége egyelőre nem ismert.