Edina
0 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Napkutya ugatott Magyarország egén

2012.03.06. 15:09

Március 4-én vasárnap látványos légköroptikai jelenség, úgynevezett melléknap volt látható az égen. Ez a halojelenségek körébe tartozó légköri fénytünemény, amely a Nap egy, vagy mindkét oldalán figyelhető az égbolt felhőzetének függvényében. Angolul sun dognak, azaz tükörfordításban napkutyának nevezik a jelenséget, és a magyar nyelvben így is elterjedt, de a jelenség pontos tudományos neve melléknap.

A halojelenségek többségét (így a melléknapot is) a 8-12 kilométer magasan képződő fátyolfelhők (cirrusok), vagy pehelyfelhők (cirrostratusok) jégkristályain megtörő fény alakítja ki. Nagyobb hidegben a jelenség létrehozásáért felelős jégkristályok a felszín közelében is kialakulhatnak, ezt nevezik gyémántpor jelenségnek. Hazánkban ilyen csak igen ritkán, különösen hideg téli napokon fordulhat elő, hóval borított hegységekben viszont gyakrabban találkozhatunk vele.

A fénytörésnek köszönhetően a fény színeire bomlik, így a legtöbb halojelenség szivárványszínben pompázik. Ismertek azonban olyan halók is, melyek fehér színűek, ezek a jégkristályok felszínéről visszaverődő fény hatására jönnek létre. Az, hogy a számtalan ismert halójelenség közül melyik tűnik fel az égbolton, a jégkristályok alakjától, számától és térbeli elhelyezkedésétől, a magasszintű felhő homogenitásától, valamint a fénysugarak beesési szögétől függ.

A melléknapok kialakulásához hatszögletű, lapos jégkristályok szükségesek, melyek vízszintesen lebegnek a felhőben. Ezek a jégkristályok a beléjük érkező napfényt az eredeti irányhoz képest körülbelül 22 fokkal térítik el, így a melléknap a napkorongtól 22 fok távolságra jelenik meg. Ha a felettünk lévő magasszintű felhő elég nagy, és összetétele homogén, akkor mindkét melléknapot megfigyelhetjük, előfordulhat azonban olyan is, hogy csak az egyik jelenik meg. A vasárnap lefotózott jelenség több megfigyelő szerint a Napnak csak az egyik oldalán jelent meg, de az Időkép néhány felvételén mindkét melléknapot megfigyelhetjük. Az, hogy a jelenséget az ország különböző részeiről nem egyformán látták, nem véletlen. A jelenséget létrehozó magasszintű felhő felszakadozhatott, vagy nem megfelelő jégkristályokat tartalmazhatott, így a jelenség megjelenése akár városról városra eltérhetett. A felhőzet vonulása következtében a jelenség néha csak percekig látszik, de sokszor órákon át megfigyelhető.

A melléknapok mindig a napkoronggal azonos magasságban figyelhetők meg, a Naptól való távolságuk azonban változhat. Ha a Nap alacsonyan jár, akkor közelebb, magasabb napállás esetén pedig kicsivel távolabb vannak a Naptól, de mindig 22 fok körüli távolságban kell keresni őket. Ezt a 22 fokot egyszerűen kimérhetjük. Ha kezünket kinyújtjuk és hüvelykujjunkat
a Nap elé helyezzük, az említett halót kisujjunk közvetlen környezetében figyelhetjük meg.

Cséki Gergő, az Időkép.hu okleves meteorológusa az Indexnek elmondta, hogy a vasárnapi melléknapot más halójelenségek is kísérték. Megjelent például a 22 fokos naphaló is, amely a napkorongot körülvevő, 22 fok sugarú, szivárványszínű körív. Ez a jelenség akkor alakul ki, amikor a hasáb alakú jégkristályok véletlenszerűen forognak a levegőben, és a napfény megtörik bennük. A fénysugár a fénytörés következtében itt is 22 fokkal térül el az eredeti irányhoz képest. A 22 fokos haló is lehet teljes, vagy csak részben látható attól függően, hogy a szükséges meteorológiai feltételek mennyiben teljesülnek.

Ezt a szépséges, teljes, két melléknapos parheliont Stockholmban, a Malaren-tó partjánál, 2010. november 30-án lehetett látni.
Ezt a szépséges, teljes, két melléknapos parheliont Stockholmban, a Malaren-tó partjánál, 2010. november 30-án lehetett látni.
Fotó: Henrik Montgomery / Scanpix

Mind a melléknap, mind a 22 fokos haló gyakori halójelenségnek számítanak. Ha az égboltot fátyolos, szálas szerkezetű felhők borítják, akkor kis szerencsével bárki megfigyelheti a képeken is látható jelenségeket. Megfigyeléskor a Nap kitakarása szemünk épsége érdekében rendkívül fontos, hiszen az erős napfény közvetlenül a Napba nézve tartós szemkárosodást okozhat.

Éjszaka, főleg telihold idején 22 fokos holdhalót, vagy mellékholdakat is megfigyelhetünk. Ezek a jelenségek azonban a Hold gyengébb fénye miatt halványabbak, így nehezebb észrevenni azokat.