Diána
12 °C
27 °C

Szaharai por ostromolja a Kanári-szigeteket

2012.03.09. 08:29

A NASA Terra és Aqua műholdjainak fedélzetén található MODIS műszer március 8-án 13:05-kor és 14:35-kor készített felvételein nagy kiterjedésű porfelhő látható Nyugat-Afrika partjai mentén, a Kanári-szigetek térségében – tudatta velünk geográfus olvasónk, Varga György, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének munkatársa.

A nagy mennyiségű port a Délnyugat-Európa és Északnyugat-Afrika felett kialakult anticiklon áramlási rendszeréhez kapcsolódóan megerősödő szelek fújták ki az Atlanti-óceán fölé. A modellszámítások alapján a magasnyomású légköri képződmény nyugati peremén létrejövő délies áramlások révén a poranyag kezdetben északi, majd északkeleti irányba sodródik. (A finom szemcsék egy része akár a Brit-szigetek és Skandinávia térségébe is eljuthat.) A Kanári-szigeteken élők a jelenséget mindent elhomályosító homokviharként élik meg.

Fotó: NASA/MODIS

A sivatagi-félsivatagi területekről évente több milliárd tonna ásványi por kerül a légkörbe. Ennek a poranyagnak a legnagyobb hányadát a Szahara területéről fújja ki a szél – a pontos mennyiséget nem tudjuk, de több száz millió tonnáról van szó. Ezek a légkörbe kerülő néhány ezred- vagy tizedmilliméteres szemcsék számos éghajlati és egyéb környezeti folyamatot képesek befolyásolni. A Napból érkező rövidhullámú sugárzást elnyelik, szórják és visszaverik az apró porszemcsék, közvetlen módon befolyásolva Földünk energiaháztartását.

Szerepet játszhatnak a felhőképződési folyamatokban is, mivel azok kialakulásához úgynevezett kondenzációs magvakra van szükség. Hatással vannak a talajképződésre, a káros és veszélyes gombák, baktériumok, vírusok szállítására, és a radionuklidok terjedésére is. Az óceánokba és tengerekbe hulló por nagymennyiségű vasat tartalmaz, mely így a fitoplankton szervezetek számára fontos tápanyagforrást jelent.

Fotó: NASA/MODIS

A Terra és az Aqua műhold a NASA földmegfigyelő rendszerének (Earth Observing System, EOS) részei, és talán legfontosabb műholdjai. A Terrát 1999-ben, az Aquát 2002-ben küldték fel az űrbe, azóta a tudományos adatok mellett mindkét eszközt rengeteg látványos képet küldött, többek között leszakadó antarktiszi jégről, a Vörös-tengeren születő szigetről és mélytengeri algaörvényről. Legutóbb a Terra egy űrből is látható algamezőről készült képe került be a hírekbe.