A prototípus egy vízalatti szélmalomhoz hasonlít és a tervek szerint évente 700 ezer kilowattóra nem szennyező energiát termel majd, ami elegendő körülbelül 30 ház világításához és fűtéséhez.
Harald Johansen, a projektet megvalósító Hammerfest Stroem ügyvezető igazgatója a Reuter hírügynökség tudósítójának elmondta, először fordul elő a világon, hogy az árapályból így nyert villamos energiát bekapcsolták a hálózatba.
Magától fordul
A Kvalsund csatornában lévő erőmű, amely 80 millió koronába került, aprócska hozzájárulás az üvegházhatás elleni küzdelemhez, mivel nem olyan fosszilis fűtőanyagoktól függ, mint amilyen a kőolaj és a földgáz, amelyeket felelőssé tesznek a globális felmelegedésért.
Dagály idején körülbelül 12 órán át másodpercenként mintegy 2,5 méteres sebességgel áramlik a víz a Kvalsund csatornán keresztül, a csúcson megáll, aztán irányt változtat. Ekkor a turbinalapátok is automatikusan fordulnak.
Ha a projekt sikeres lesz, széleskörűen alkalmazhatóvá válik és több millió dolláros megrendeléseket eredményezhet. Az új módszernek vannak előnyei a szélerőművekkel szemben, amelyek nem hoznak hasznot csendes időben és amelyeket úgy kell megépíteni, hogy a hurrikán erejű szeleket is kibírják.
Drága
Korábban már építettek árapály erőműveket Franciaországban, Kanadában és Oroszországban, amelyek dagálykor duzzasztógáttal összegyűjtötték a vizet mesterséges lagúnákban. Amikor jön az apály, a gravitációs erő átviszi a vizet a turbinákon és villamos áramot termel.
Az ilyen duzzasztógátak azonban megzavarhatják az állatok és a növények élőhelyét a folyótorkolatokban és a tengerpartok mentén. Az árapály áramlatok segítségével működő turbinák viszont csendesek és nem láthatóak a felszínről: a halak, bálnák, fókák körbe tudják úszni őket anélkül, hogy elpusztulnának.
Hátrányt jelentenek viszont a magas költségek. A Hammerfest Stroem becslése szerint egy kilowattóra körülbelül 0,3 koronába fog kerülni, ami háromszor annyi, mint egy tipikus vízerőműnél Norvégiában.
Partnerek
A karbantartás is problémákat okozhat, mert búvároknak kell lemenni a tengerfenékre. A hasonló kísérletek tengeralatti árapály áramlati erőművekkel Ausztráliától Nagy-Britanniáig nem érték el azt a szakaszt, hogy ezek az erőművek áramot adtak volna az országos hálózatba.
A Statoil norvég olajcsoport, az ABB svájci-svéd műszaki csoport és a helyi norvég szolgáltatók partnerek a Hammerfest Stroem vállalkozásában. "Tapasztalatokat szeretnénk szerezni ebből, hogy megpróbáljunk magunk is zöld villamos áramot előállítani" - jelentette ki Hanne Lekva, a Statoil szóvivője.