A városi levegő a globális felmelegedéstől függetlenül is melegebb, mint vidéken, ahol a mezők és az erdők kevesebb hőt szívnak magukba napközben, így kevesebbet is bocsátanak ki éjszaka. Ennek ellenére Richard Betts a brit Meteorológiai Intézet klimatológusa szerint a városok minden eddiginél forróbbak lesznek, vagyis a "városi hősziget" elnevezésű jelenség intenzívebb lesz, írja a New Scientist.
Betts egy devoni klímakonferencián kifejtette, hogy kora-júniusban megduplázódott a légkör széndioxid-tartalma, amely megháromszorozza az intenzitását a városi levegő felmelegedésének. A városok jelenleg átlagban húsz wattnyi hőt bocsátanak ki négyzetméterenként. Ez az érték a jövőben meghaladhatja a hatvan wattot is.
Budapesten is
Dr. Bartholy Judit, az ELTE meteorológia tanszékének vezetője az Indexnek elmondta, Magyarországon is kimutatható és egyre erőteljesebb a városi hősziget jelenség. A tanszék is végez városklíma méréseket, amelynek során tíz magyar nagyváros hőmérsékletét elemzik a NASA műholdadatain keresztül. Ezek alapján erőteljesen kimutatható, főleg Budapest esetében, hogy a városi hőmérséklet sokkal magasabb, mint a környező vidékeken.
Egészség
Az utóbbi harminc évben Londonban összesen húsz olyan nyári éjszaka volt, amikor a minimum hőmérséklet húsz celsius fok alá esett, s Betts szerint a nagyvárosok lakóinak a jövőben egyre forróbb és nyálkásabb időjárásra kell számítaniuk.
Mindez jelentős hatással lehet az emberek egészségére is, mondta a klimatológus, arra hivatkozva, hogy a 2003-as évben Európában csak a hőhullámok húszezer ember halálát okozták.
A brit elemzők kutatási eredménye egybevág egy kínai származású amerikai kutató, Liming Zhou meteorológus eredményeivel, aki a kínai nagyvárosok nagyszabású fejlesztési programjait és a felmelegedés összefüggéseit vizsgálva kimutatta, hogy évtizedenként 0,05 celsius fokkal gyorsabban növekszik a városban a hőmérséklet, mint a vidéki területeken.