Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A világ legöregebb, lábon álló erdeje Borsodban

2007.07.30. 20:01
A bükkábrányi lignitbányában bukkantak rá a világon egyedülálló, nyolcmillió éves mocsárcipruserdőre. A fák épen maradtak, így az évgyűrűikből következtethetnek a kutatók a felső miocén kor klímájára.

A világon egyedülálló az a nyolcmillió éves mocsárcipruserdő-maradvány (taxodium), amit Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bükkábrány térségében találtak egy bányaművelési területen. A 8 millió évvel ezelőtti mocsárcipruserdő fái épen maradtak és eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak, megőrizve eredeti faszerkezetüket. Bár korábban itt, és más lignitbányában is találtak egy-egy egyedülálló fatörzset, a kidőlt fák, facsoportok feltárása pedig a világ más tájain is gyakorinak számít, a most feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem is kovásodott meg.

Eredeti forma és anyag

Az öt-hat méter magas, másfél-három méter átmérőjű fatörzsek az eredeti helyükön állnak, eredeti formájukban és anyagukban konzerválódtak - hangsúlyozta a lelet egyediségét Pusztai Tamás, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese.

A lelet azért kuriózum, mert a feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem is kovásodott meg.

A fák eredetileg 30-40 méter magasak lehettek, a felső miocén korban (11,6-5,3 millió évvel ezelőtt) álltak ezen a helyen, amit akkor a Pannon-tó vízterülete borított, peremét pedig mocsaras részek tarkították. A mocsarat és a benne álló fákat egyszerre temette be egy hirtelen érkező óriási homokréteg, amit akár hatalmas homokvihar is okozhatott. A ciprusfákat hatméternyi homok borította be, és bár a fölöttük lévő részek elpusztultak, a fatörzsek épen megmaradtak.

Az erdő mintegy hatvan méter mélyen található, megmozdítani egyelőre egyik fát sem lehet, mivel a levegő és a nap kártékonyan hat a szerkezetükre. Egy fát megpróbáltak kiemelni a földből, ám ez lehetetlennek bizonyult, így még tizenöt fa várja, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek a biztonságba helyezésükhöz.

Az évgyűrűk a klímáról árulkodnak

Az érintett területen a bánya leállította a kitermelést, a 15 fa körül eltávolították az iszapot, a fákat megtisztították, jelenleg mintegy 3500 négyzetméteres terepen zajlik a munka. Mivel a fák már elvesztették cellulóztartalmukat, és csak a plasztikus lignin maradt meg, a nedves konzerváló anyagból kikerülve fokozatosan kiszáradnak, szétrepedeznek, a külső részek lepattogzanak, és gyakorlatilag a kutatók szeme láttára porladnak szét.

A bükkábrányi leletek még szerves fák, így lehet rajtuk dendrokronológiai vizsgálatot végezni; vagyis a fák évgyűrűi alapján rekonstruálható az egykori klíma. A fák 300-400 évesek lehetnek, valószínűleg nem egyidősek, így a 15 fa évgyűrűiből akár 1000-1500 évet felölelő adatsort is összeállíthatnak.

Milliókba kerül a fák megmentése

Japánban már találtak épen maradt őskori erdőt, amit a kiszáradás ellen betonszarkofághoz hasonló szerkezettel borítottak be, hogy megőrizzék a fák állagát. A tervek szerint a bükkábrányi leleteket preparálják, majd csomagolják, és addig őrzik, míg biztonságos tárolásuk nem megoldott.

A számítások szerint egy fatörzs stabilizálása kétmillió forintba kerül és körülbelül 12 millió forint az az eljárás, ami az állagukat is megőrizné az utókornak. A múzeumi szakemberek keresik a források előteremtésének lehetőségét.