Afrikában sikeres a génmódosított gyapot
További Környezet cikkek
"Ez volt az első valódi kutatás a témában Dél-és Közép-Afrikában. Nem kísérleti adatokra, hanem tényleges adatokra alapult" - nyilatkozta Stephen Morse, az angliai Reading Egyetem tudósa a New Scientistnek. "Nem számítottunk ilyen jelentős különbségre a hozamokban. A gazdálkodók nagyon boldogok voltak. Nem is gondoltuk, hogy ekkora sikere lesz a növénynek." - mondta Morse.
Szkeptikus környezetvédők
A környezetvédők továbbra is ellenzik a génmódosított növények termesztését. Elfrieda Pschorn-Strauss, a Cape Town-i Biowatch szervezettől, kifejtette a New Scientistnek, hogy a remek termés véleménye szerint nem a génmódosított gyapotnak köszönhető. A gazdálkodók által használt génmódosított gyapot ugyanis előbb érik be, mint a normális. A 2000-2001-es szezon végén érkező áradás így jelentősen növelte a kétféle növény terméshozama közötti különbséget.
A génmódosított gyapot magas terméshozamát jelentették Indiából is. Érdekes módon a kutatások eredményei azt mutatják, hogy a génmódosított növényekkel történő termesztési kísérletek sokkal jobb eredményeket hoznak a fejlődő, mint a nyugati országokban, ahol általában csak 10 százalékos emelkedést tapasztaltak.
Növényi önvédelem
A most alkalmazott növény az úgynevezett "Bt gyapot" volt, ami egy bakteriális toxint tartalmaz, mely az emberre nem veszélyes, ám elpusztítja a gyapottok-bagolylepke (Heliothis armigera) egyedeit, melyek a fejlődő országokban a gyapot leggyakoribb kártevői. Morse és kollégái a Makhathini régióban tevékenykedő, közel 1300 farmer termeléséről szóló adatot és jelentést vizsgáltak át. A gyapottermelők tipikusan egy és három hektár közötti területet művelnek. A tulajdonosok az eszközöket és a termesztéshez szükséges ellátmányt a Vunisa Cotton cégtől szerzik be, mely a kész gyapotot fel is vásárolja tőlük. A génmódosított gyapotot 1997/98-ban még csak 0.1 százalékuk, míg 2001/02-ben már 90 százalékuk alkalmazta a termelésben.
Kevesebb munka
A génmódosított gyapotnak nemcsak a terméshozama magas, hanem a vegyszerigénye is alacsonyabb. Mivel ellenállóbb, kevesebbet kell permetezni, így kevesebb munkával termeszthető. A rovarirtószerek okozta mérgezések száma is csökkent. Az 1997/98-ban előfordult 51 mérgezéses esettel szemben Morse szerint akár évi két esetre csökkenthető a balesetek száma, ha mindenki a génmódosított gyapotot használná.
Ám Pschorn-Strauss szerint a génmódosított növények használata rövid távú stratégia, ami talán három-négy évig működik csak, aztán a gyapottok-bagolylepke rezisztens lesz a toxinra. Azt is hangsúlyozta a New Scientistnek, hogy a Bt gyapot magjai kétszer annyiba kerülnek, mint a szimpla magok és így azok a farmerek, akik a génmódosított vonalat választják, ki lesznek téve a piac hirtelen áringadozásainak. Morse erre azt nyilatkozta, hogy szerinte sem jó ötlet csak egy cégtől vásárolniuk, ám nem is a világot akarják megváltani. "Nem a Bt gyapot fogja meghatározni a termelést, ám az üzenet, amit hordoz, igen pozitív" -tette hozzá Morse.