Dezső
15 °C
28 °C

Egymilliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez

2008.04.08. 16:25
Az ENSZ adatai szerint jelenleg egymilliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez - hangsúlyozta Somlyódy László Széchenyi-díjas akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízi közmű és környezetmérnöki tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

A tudós annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy szerdán és csütörtökön Budapesten tanácskozik az ENSZ Nobel-békedíjas Klímaváltozási Kormányközi Testülete (IPCC), amelynek egyik fő témája az éghajlatváltozásnak a vizekre gyakorolt hatása. Somlyódy László, aki az ENSZ készülő vízkészletelemzését koordináló szervezet tanácsadó testületének a tagja, rámutatott: a világszervezet millenniumi célkitűzései alapján 2015-ig meg kellene felezni azoknak a számát, akiknek nem jut biztonságos ivóvíz, ám az ügy nagyon rosszul áll.

A víz az elsődleges közeg, amelyen keresztül az éghajlat befolyásolja a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet, ezen hatások különösen erőteljesen a szegény közösségekben érvényesülnek. Sok szó esik vízhiányos állapotról, s a gondok súlyosbodásáról. Az igények folyamatosan nőnek, a készletek pedig a népességgyarapodás éghajlatátrendező hatására csökkennek - mutatott rá. A probléma főleg a fejlődő világot sújtja, ahol ezek a hatások erőteljesebben érvényesülnek, de Magyarországon is érezteti hatását.

Mediterrán Magyarország

A Kárpát-medencében, s így Magyarországon az éghajlat mediterrán irányba tolódik; ez azt jelenti, hogy a csapadék éves átlaga csökken. Kevesebb vízzel rendelkezünk majd, ám ez úgy következik be, hogy télen a csapadék mennyisége több lesz, nyáron pedig lényegesen kevesebb. Növekednek a szélsőségek, az árvizek gyakorisága, például a Tisza völgyében, az aszályok gyakorisága és súlyossága is. Különösen komolyak lehetnek a gondok olyan területeken, ahol ma is jellemző az aszály, így a Duna-Tisza-közén, vagy az Alföldön.

Összességében kevesebb lesz a csapadék, így kevesebb víz jut a talajba, és csökken a nedvességtartalma. "Csökken a felszíni vízkészletek mennyisége, ahogy a felszín alatti vizek utánpótlása is. Az utóbbi egyébként okozhat ivóvíz-utánpótlási problémát, különösen Kelet-Magyarországon, amely jobban kitett az éghajlatváltozásnak" - sorolta az akadémikus.

Somlyódy László kitért a Dunára is, amelynek vízpótlása az Alpokból származik. "A gleccserek visszaszorulóban vannak, a hóolvadás is másként következik be, mert emelkedik a hőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy feltehetően megváltozik a Duna vízjárásának jellege" - mondta az akadémikus. Mint kifejtette, valószínűsíthető a sekély tavak vízszintingadozása, alacsony vízszintje, mint a Balatonnal 2000 és 2003 között.

A jövő mindig bizonytalan

Amikor ilyen kérdésekről beszélünk, a bizonytalansági tényezőket is meg kell említeni. Ennek egyik oka a tudományban keresendő: abban, hogy az éghajlatváltozás kutatására nagyon bonyolult eljárásokat alkalmazunk. Ezek alapján fejlesztik ki a globális és regionális modelleket, de ismereteink még messze nem tökéletesek. Sok modellszámítás fut párhuzamosan, különböző feltevésekkel, ezek eltérő eredményeket adnak a jelenlegi éghajlatra is. Nem lehetünk biztosak abban, hogy mennyire pontosak a prognózisok. Nyilván a tudomány fejlődésével ez a bizonytalanság csökken, de továbbra is számolni kell vele.

Somlyódy a másik bizonytalansági tényezőnek azt nevezte, hogy "a jövő mindig ismeretlen". Éppen az IPCC dolgozott ki több jövőbeni forgatókönyvet, amelyek figyelembe veszik a népesség alakulását, a gazdaság növekedését, a technológiai fejlődést és számos egyéb tényezőt. Egyikünk sem tudja azonban, hogy a forgatókönyvek közül végül melyik realizálódik. Az eltérések a forgatókönyvtől függően elég nagyok. Modellszámításokat a 2100-ig tartó időszakra készítettek, s az egyik forgatókönyv szerint száz év múlva a Kárpát-medencében a hőmérséklet két fokkal magasabb lesz, másik viszont akár hat fok fölötti növekedést is elképzelhetőnek tart. A különböző forgatókönyvek a mérlegelés lehetőségét biztosítják. Ennek alapján kérdéseket tehetünk fel, hogy mi történik, ha egyik vagy másik forgatókönyv szerint alakulnak a dolgok, s vajon mi a teendő ebben vagy abban az esetben - hangsúlyozta Somlyódy László.