Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Egymilliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez

2008.04.08. 16:25
Az ENSZ adatai szerint jelenleg egymilliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez - hangsúlyozta Somlyódy László Széchenyi-díjas akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízi közmű és környezetmérnöki tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

A tudós annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy szerdán és csütörtökön Budapesten tanácskozik az ENSZ Nobel-békedíjas Klímaváltozási Kormányközi Testülete (IPCC), amelynek egyik fő témája az éghajlatváltozásnak a vizekre gyakorolt hatása. Somlyódy László, aki az ENSZ készülő vízkészletelemzését koordináló szervezet tanácsadó testületének a tagja, rámutatott: a világszervezet millenniumi célkitűzései alapján 2015-ig meg kellene felezni azoknak a számát, akiknek nem jut biztonságos ivóvíz, ám az ügy nagyon rosszul áll.

A víz az elsődleges közeg, amelyen keresztül az éghajlat befolyásolja a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet, ezen hatások különösen erőteljesen a szegény közösségekben érvényesülnek. Sok szó esik vízhiányos állapotról, s a gondok súlyosbodásáról. Az igények folyamatosan nőnek, a készletek pedig a népességgyarapodás éghajlatátrendező hatására csökkennek - mutatott rá. A probléma főleg a fejlődő világot sújtja, ahol ezek a hatások erőteljesebben érvényesülnek, de Magyarországon is érezteti hatását.

Mediterrán Magyarország

A Kárpát-medencében, s így Magyarországon az éghajlat mediterrán irányba tolódik; ez azt jelenti, hogy a csapadék éves átlaga csökken. Kevesebb vízzel rendelkezünk majd, ám ez úgy következik be, hogy télen a csapadék mennyisége több lesz, nyáron pedig lényegesen kevesebb. Növekednek a szélsőségek, az árvizek gyakorisága, például a Tisza völgyében, az aszályok gyakorisága és súlyossága is. Különösen komolyak lehetnek a gondok olyan területeken, ahol ma is jellemző az aszály, így a Duna-Tisza-közén, vagy az Alföldön.

Összességében kevesebb lesz a csapadék, így kevesebb víz jut a talajba, és csökken a nedvességtartalma. "Csökken a felszíni vízkészletek mennyisége, ahogy a felszín alatti vizek utánpótlása is. Az utóbbi egyébként okozhat ivóvíz-utánpótlási problémát, különösen Kelet-Magyarországon, amely jobban kitett az éghajlatváltozásnak" - sorolta az akadémikus.

Somlyódy László kitért a Dunára is, amelynek vízpótlása az Alpokból származik. "A gleccserek visszaszorulóban vannak, a hóolvadás is másként következik be, mert emelkedik a hőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy feltehetően megváltozik a Duna vízjárásának jellege" - mondta az akadémikus. Mint kifejtette, valószínűsíthető a sekély tavak vízszintingadozása, alacsony vízszintje, mint a Balatonnal 2000 és 2003 között.

A jövő mindig bizonytalan

Amikor ilyen kérdésekről beszélünk, a bizonytalansági tényezőket is meg kell említeni. Ennek egyik oka a tudományban keresendő: abban, hogy az éghajlatváltozás kutatására nagyon bonyolult eljárásokat alkalmazunk. Ezek alapján fejlesztik ki a globális és regionális modelleket, de ismereteink még messze nem tökéletesek. Sok modellszámítás fut párhuzamosan, különböző feltevésekkel, ezek eltérő eredményeket adnak a jelenlegi éghajlatra is. Nem lehetünk biztosak abban, hogy mennyire pontosak a prognózisok. Nyilván a tudomány fejlődésével ez a bizonytalanság csökken, de továbbra is számolni kell vele.

Somlyódy a másik bizonytalansági tényezőnek azt nevezte, hogy "a jövő mindig ismeretlen". Éppen az IPCC dolgozott ki több jövőbeni forgatókönyvet, amelyek figyelembe veszik a népesség alakulását, a gazdaság növekedését, a technológiai fejlődést és számos egyéb tényezőt. Egyikünk sem tudja azonban, hogy a forgatókönyvek közül végül melyik realizálódik. Az eltérések a forgatókönyvtől függően elég nagyok. Modellszámításokat a 2100-ig tartó időszakra készítettek, s az egyik forgatókönyv szerint száz év múlva a Kárpát-medencében a hőmérséklet két fokkal magasabb lesz, másik viszont akár hat fok fölötti növekedést is elképzelhetőnek tart. A különböző forgatókönyvek a mérlegelés lehetőségét biztosítják. Ennek alapján kérdéseket tehetünk fel, hogy mi történik, ha egyik vagy másik forgatókönyv szerint alakulnak a dolgok, s vajon mi a teendő ebben vagy abban az esetben - hangsúlyozta Somlyódy László.