További Környezet cikkek
"A vásárlók kettes sorokban álltak az asztaluk előtt, olyan szép volt az árujuk, és ez zavarta kicsit a termelőket" - emlékszik vissza a Vollkorb Kft. tavaly téli felbukkanására a Marczibányi Téri Művelődési Központ udvarán évek óta működő szombati biopiac felügyelője, Rasztik Viktória. A felügyelő a Narancsnak elmondta, hogy mindenkiről feltételezi a jóhiszeműséget, a forgalmazott termékek tanúsítványának kötelező ellenőrzésén felül azonban egyebet nem vizsgálhat. "Hitelesebb lenne, ha csak a termelők vagy a termékek előállítói árusítanának" - utalt ugyanakkor arra, hogy a forgalom növekedése miatt náluk is mind több a viszonteladó. A piacoktól távolabb gazdálkodó biotermelők terményeinek piacra juttatása és a kínálat bővülése szempontjából a kereskedők felbukkanása és térnyerése logikus és ésszerű fejlemény. Ám a bioélelmiszerek kereskedelme éppen azért különleges, mert alapvetően a bizalomra épül: az árujukat régóta erre a piacra hordó ősbiotermelőkről általában tudható, hogy elkötelezettek a környezetbarát, organikus termesztés eszméje iránt, hiszen az ökológiai gazdálkodásra való átállás, a megfelelő tanúsítványok mindenkori megszerzése jelentős áldozatokkal jár. Az ökotermelésbe újabban belevágók esetében vélhetően mind fontosabb szerepet játszik a pénz, a kereskedőktől viszont az organikus szemlélet egyáltalán nem várható el, s mindez feszültséget szül a piaci szereplők között.
A kontroll
A biotermékek a szakma által "konvencionálisnak" nevezett, azaz nem ökológiai gazdálkodásból származó termékeknél magasabb áron és könnyebben értékesíthetők, viszont a termesztésük a műtrágyák, a gyomirtók és a szintetikus növényvédő szerek használatának tilalma miatt sokkal körülményesebb. "Az ökotermelőnek az a legfontosabb, hogy növény, állat és ember összhangját szolgálja - kezdi a szemléletbeli különbség taglalását Nemes Mátyás, a Marczibányi téren árusító termelők szószólója -, ám onnantól, hogy az ökotermelésbe bekapcsolódik a nagytőke, a pénz az első." A termelők nem nézik jó szemmel, ha egyes kereskedők gyanúsan szép árut kínálnak, ráadásul gyakran importtermékek ládáiból, bár Nemes szerint már az is sokat elárul, ha valaki az utánfutóval feláll a fűre. "Aki ért hozzá, ránézésre meg tudja mondani, hogy egy zöldség nagy valószínűséggel organikus gazdálkodásból származik-e. A torzsa állapotán látszik, hogy tényleg ott és akkor vágták-e le a salátát" - magyarázta a Narancsnak, hogy társaival miért fontolgatták egy időben még termelői önkormányzat megalakítását is. Az elképzelés szerint a tanúsítvány alapján megkeresték volna a gyanújukat felkeltő zöldség termelőjét, hogy kiderüljön, ő vagy a kereskedő a ludas. Ebből végül semmi nem lett, mivel a piac ilyen szabályozását nem engedik a jogszabályok.
Bár érthető a kistermelők, köztük Nemes Mátyás antikapitalista érzelmektől sem mentes panasza, a biotermények termesztésének és forgalmazásának ellenőrzése nem az ő feladatuk. A Marczibányi téri biopiac működtetője a magyar ökoszcéna legjelentősebb civil szervezete, a Biokultúra Egyesület (BE). Az egyesület gazdálkodó tagjait 1996 óta ellenőrzi a BE által létrehozott, mára szinte monopolhelyzetbe került Biokontroll Hungária Kht. (BH). A szigorú szabályoknak (a szabályozás részleteiről lásd Vasmarok című keretes írásunkat) megfelelően a BH adta ki a fent említett, egyes termelői körökben máig rosszul csengő nevű Vollkorb Kft. részére is a termékkísérő tanúsítványt arra a tétel exportzöldségre, mellyel a cég Németországban 2002 nyarán megbukott.
A termény vagy a talaj laboratóriumi vizsgálata nagyon költséges, ezért csak gyanús esetben végzik el. Ilyen gyanús ok lehet például, ha az ökogazdálkodásba vont területen túl egészséges a haszonnövény, ha hiányoznak a gyomok, ha a művelőúton traktornyomok látszanak, vagy ha nem volt aszály, mégis sárga a növény levele. Ha egy tanúsítvánnyal ellátott szállítmányról kiderül, hogy a "bioterményt" tiltott szerrel kezelték, két eset lehetséges: vagy a termelő szegte meg az ökológiai gazdálkodás szabályait, vagy a kereskedő használta a tanúsítványt a "konvencionális" termény bioként való értékesítésére.
Kizárt dolgok
A BH a német ellenőrző partnerszervezet jelzését követő eljárással párhuzamosan vizsgálatot indított a Vollkorb ellen. Dr. Roszik Péter, a BH ügyvezető igazgatója elzárkózott a konkrét ügy részleteinek ismertetésétől, így attól is, hogy elárulja, a vizsgálat a Vollkorb mellett a termelőnél is feltárt-e szabálytalanságot. Annyi azért kiderült, hogy a Vollkorb úgynevezett "integrátor szervezet". Ez azt jelenti, hogy sok ellenőrzött, organikus kistermelővel áll kizárólagos szerződésben: a gazdák mind a Vollkorbnak adják el a terményeiket, amely helyettük állja a BH felé a nyilvántartás és a tanúsítás díját. Az integrátorok szerepe azért egyedi, mert az általuk képviselt termelőkkel az ellenőrző szervezet kapcsolata az évi egyszeri rutinellenőrzésre és a készletjelentések leadására korlátozódik, ugyanis tanúsítványkérelmeiket már az integrátor adja be. Roszik Péter nem kívánta kommentálni azt a feltételezésünket, hogy a Vollkorb esetleg manipulálta volna az iratokat, olyan termelő nevében adva be tanúsítványkérő lapokat, aki arról nem is tudott. A Narancs termelői körökből származó, meg nem erősített információi szerint viszont éppen erről lehetett szó: az integrátor olyan biogazda aláírását hamisította volna rá a faxon beküldött tanúsítványkérő lapra, aki az utolsó ellenőrzés óta felhagyott a termeléssel. Az mindenesetre tény, hogy a BH az első vizsgálat eredményeképpen a legsúlyosabb szankcióval élve felfüggesztette a Vollkorb Kft. biotermény-kereskedői jogosultságát.
A Narancs természetesen kíváncsi volt a Vollkorb Kft. képviselőjének a véleményére is, de a cégnél hetek óta nem veszik fel a telefont, a lapzárta előtt fellelt Varga Ferenc cégvezető pedig éppen külföldön tartózodott. Sikerült viszont beszélni egy érintett vollkorbos termelővel, Eördögh Istvánnal, akit azóta az ügy folyományaként a BH kizárt az ökológiai termelők köréből. A fóliás zöldség termesztésével időközben felhagyó kecskeméti mezőgazdász-üzemmérnök lapunknak elmondta, hogy egy augusztusi, rendkívüli ellenőrzést követően zárták ki. Eördögh szerint többszörös félreértés történt: az ellenőrnek elmondta, hogy év közben felhagyott az organikus termesztéssel, amit az úgy értelmezett, hogy az év eleje óta. Az ellenőr azon kérdésére, hogy értékesített-e biotermékként élelmiszert, azt válaszolta, hogy nem, ám ez alatt csak azt értette, hogy a Vollkorbon kívül másnak nem adott el. Mivel neki időközben el kellett mennie, a jegyzőkönyvet a lánya írta alá, aki viszont nem járatos a kérdésben. Mint lapunknak elmondta, Eördögh magát nem, csak a "félreértés" miatt meghurcolt Vollkorb Kft.-t sajnálja.
Az eset így már többé-kevésbé rekonstruálható: a kifogások miatt soron kívül ellenőrzött termelő a váratlanul felbukkanó inspektornak elmondja, hogy felhagyott a biotermesztéssel, és nem adott el organikus élelmiszert. Erre őt is és az ő termékére tanúsítványt kérő integrátort is kizárják, majd utólag kiderül, hogy csak félreértésről volt szó, a gazda korábban persze hogy termelt és adott el az integrátornak bioterméket. Az ellenőrző szervezet kezében nincs más, csak egy külső személy által aláírt jegyzőkönyv.
A bizalom
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) mint felügyeleti szerv a BH-t a vizsgálat megismétlésére kötelezte, az eljárás jelenleg is zajlik. A Vollkorb elleni vizsgálat részleteiről az FVM Agrár-környezetgazdálkodási Önálló Osztályának főtanácsosától sem sikerült sokkal többet megtudni. Dr. Gyurasits Elemér elmondta, korábban is volt példa kizárásra, de akkor termelők esetében. Ilyen súlyú, a magyar ökogazdálkodás hitelét rontó szabálysértés gyanúja viszont még nem merült fel, ezért ha az első vizsgálat megállapításai bebizonyosodnak, az FVM jóváhagyja a BH döntését. Gyurasits lapunknak hangsúlyozta, hogy az állam százmilliókat költ a magyar ökogazdálkodás támogatására, és elfogadható aránynak nevezte, ha ezer kifogástalan szállítmányra jut egy problematikus. A BH vezetője úgy látja, ha valamelyik piaci szereplőről bizonyítható lenne, hogy magatartása sérti a magyar biogazdálkodás hitelét, perre vinnék a dolgot. Éreztette ugyanakkor, hogy a Vollkorb ügyében erre valószínűleg nem fog sor kerülni, aminek feltehetőleg az az oka, hogy a bizonyítékok a bíróság előtt nem állnának meg.
A minisztérium és a BH egyetértenek abban, hogy a szigorú ellenőrzés mellett a bizalomra is épülő rendszer megfelelő: az ökológiai gazdálkodásban való részvétel önkéntes. Aki viszont végigcsinálta az átállási procedúrát, százszor meggondolja, hogy kockáztasson-e, mivel egy súlyosabb szabálysértés után újraindul a kétéves átállási időszak, értesítik a vevőit és a külföldi ellenőrző szervezeteket, ráadásul ha kapott, a jelentős állami támogatást is vissza kell fizetnie. Nagyobb kísértésnek vannak kitéve a röghöz nem kötött kereskedők, akik egy esetleges bukta után új céggel vagy strómannal viszonylag könnyen visszatérhetnek az ökobizniszbe.
Miklósi Gábor
|
Forrás: Magyar Narancs