Konstantin
12 °C
25 °C

Kihalhatnak a tenger egyszarvúi

2008.04.26. 10:38
A jegesmedvék a klímaváltozás elleni harc egyik ikonjává váltak, de egy új tanulmány szerint a narválokat még náluk is jobban fenyegeti a globális felmelegedés – írja az ABC News.

Az Ecological Applications nevű szaklapban megjelent tanulmány egy kockázatanalízisre épül, amit három ország tudósai végeztek el. A kutatók azt vizsgálták, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a tengeri környezetben élő emlősállatok élőhelyére és ezen állatok közül melyek a legveszélyeztetettebbek. A szakértők kilenc különböző változót, többek között a populáció méretét, az élőhelyek egyediségét, étrendet és alkalmazkodási képességet elemezték a klímaváltozás hatásainak függvényében.

A leginkább veszélyeztetett állat a kutatás szerint a narvál nevű cetféle, utána következik a jegesmedve, a hólyagos fóka, a grönlandi bálna és a rozmár. Legkevésbé a gyűrűsfóka és a szakállas fóka miatt kell aggódnunk. "A jegesmedvék veszélyeztetettsége ismert, mi szerettük volna az egész ökoszisztémára felhívni a figyelmet" – fogalmazott a lapnak Ian Stirling, a tanulmány egyik kanadai szerzője. "Sok olyan faj létezik, amelyeknek a jég a lételemük és ezért különösen sebezhetőek."

Az eredmény nem jelenti azt, hogy a narvál fog legelőször kihalni, ha a felmelegedés folytatódik, mivel a narválpopuláció jelenleg ötvenezer és nyolcvanezer közé tehető, jegesmedvéből viszont alig húszezer maradt. De bizonyos, hogy drasztikusan csökkenni fog a számuk és az elsők között fognak kihalni. "Lehetnek akár millióan is, ha a természetes élőhelyük eltűnik, nem fogják túlélni" – kommentálta a tanulmányt Terry Root, a Stanford Egyetem biológusa, aki nem vett részt a kutatásban. "A jegesmedvék egy kicsit jobban tudnak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, a narválok szinte semennyire."

A narvál 5-6 méterre megnövő cet, a hím narválok nagyjából egy méterrel nagyobbak, mint a nőstények. A hímek felső állkapcsából két fog nő vízszintesen előre, az egyik agyarrá fejlődött, ami akár három méter hosszú is lehet – emiatt gyakran a tenger egyszarvújának is nevezik. Az agyar közepén idegpálya fut végig, az állat ezzel érzékeli a víz hőfokát, sótartalmát és a halrajok jelenlétére utaló szerves maradványokat. Az Északi-sark kemény jegének repedéseiben él, ezért fogja különösen érzékenyen érinteni a felmelegedés. Ahogy a jég elolvad, a narválok élőhelye eltűnik, ráadásul a narválborjúk jobban ki lesznek szolgáltatva a kardszárnyú delfinhez hasonló ragadozóknak.