A mostani két kutatás egyébként alátámasztja azt a közel két évtizedes elméletet, miszerint a higiénikus nyugati élet részben felelőssé tehető az allergia és az asztma nagyarányú terjedéséért. Az úgynevezett higiénia hipotézis szerint az emberi immunrendszert nem teszik próbára elég korán a betegségek és a piszok, így a későbbiekben a test túlreagálja az olyan kis ingerléseket, mint amit például a pollen okoz.
Az említett patkánykutatás eredményeit a Skandináv Immunológiai Szaklapban tették közzé. A kísérlet során stimulálták a csatornákban élő patkányok immunsejtjeit, ám azok nem igazán reagáltak a behatásra. Éppen ellenkező volt a reakció a laboratóriumi patkányok esetében.
A vadon élő rágcsálók immunrendszere a kisebb irritációkra nem reagált, csak a veszélyes baktériumokkal vette fel a harcot. A laboratóriumi patkányok immunrendszere viszont túlreagálta a legkisebb problémát is.
Egy amerikai szakértő szerint, azoknak a gyerekeknek, akik egy vagy több állattal együtt nőnek föl, vagyis immunrendszerük sokkal inkább próbára van téve, életük későbbi szakaszában általában kevesebb dologra lesznek allergiásak.
A patkányokkal végzett kutatás nem volt tökéletes, hiszen a kutatók nem tudták pontosan megállapítani a patkányok életkorát és "előéletét". A higiénia hipotézis szerint egyébként a nyugati tisztább, feljettebb világban több asztmás és allergiás megbetegedés van, mint mondjuk Afrikában, és ennek bizony a higiéniához is köze van.