A kutyák megértik az embert

A világ összes ebfajtája néhány ázsiai szürke farkastól származik, amelyek mintegy 15 ezer évvel ezelőtt szegődtek az ember szolgálatába a mai Kína területén. A kutya a vándorló emberrel terjedt el a világban. A Science tudományos magazin legújabb számában három tanulmány is a kutyával foglalkozik.

Önmagukat háziasították

A kutya kelet-ázsiai eredetére vall a DNS-vizsgálatok tanúsága szerint, hogy ott a legnagyobb a genetikai változatosság. Ray Copinger professzor szerint a szürke farkasok kezdeményezték a társas viszonyt az emberrel, mintegy önmagukat háziasították, az ember tábortüze körül ólálkodva, hogy elcsenjenjék az ételmaradványokat.

Azok az egyedek, amelyek kevésbé voltak félénkek, megmaradtak és a domesztikálás folyamata egyben természetes kiválasztódás volt. A félig szelíd, az emberek táborát követő farkasok kölykeit az ember magához vette és rájött arra, hogy milyen könnyen idomíthatóak.

Együtt mentek Amerikába

Az indiánok és az eszkimók ősei már kutyáikkal keltek át a Bering-szoroson Amerikába. Ezt az is alátámasztja, hogy az Újvilág kutyái genetikailag sokkal közelebb állnak a kelet-ázsiai, mint az amerikai szürke farkashoz. A kutya szánkót húzott, segített a vadászatban, őrködött, a veszélyben védelmet, a fagyban meleget adott.

A közös ősből alakban, méretben és képességekben eltérő fajták sokasága alakult ki, ami az ember tudatos beavatkozásának a következménye. A kutyák olyan genetikai tulajdonságokat fejlesztettek ki, amelyeknek köszönhetően az ember valóban a legjobb barátjának nevezheti őket.

A csimpánzok nem értenek minket

Brian Hare, a Harvard egyetem kutatója szerint az állatok közül a kutyák értik meg az embert leginkább, a kísérletekben még a csimpánzokat is lepipálták. A kutató különféle módon jelezte a kísérletbe vont állatoknak, kutyáknak, kutyakölyköknek, farkasoknak és csimpánzoknak, hogy az előtte levő két tartály közül melyikben van élelem. Rámutatott, rámeredt a tartályra, dobolt rajta, de nem egyformán "értették el a célzást".

A felnőtt és kölyök kutyák sokkal többször választottak helyesen, mint a csimpánzok vagy a farkasok, amelyek találata nem haladta meg a véletlenszerűséget. A kísérlet úgy volt megkonstruálva, hogy az állatok nem érezhették az elrejtett étel szagát.

A kölykök is képesek rá

A farkasoknak nagyobb az agyuk, mint a kutyáknak a csimpánzok pedig főemlősök, így az előzetes feltételezés az volt, hogy jobban szerepelnek majd a kutyáknál. Ez a feltételezés azonban nem igazolódott be. A kísérlet során a felnőtt és a kölyökkutyák egyformán teljesítettek, ami valamilyen alapvető genetikai adottságra utal.