Rövid anyagismereti útmutató
Az atomok alapvetően három részecskéből, protonból, elektronból és neutronból állnak. A proton és a neutron alkotóelemei a kvarkok. Összesen hat kvarkot ismerünk (s-kvark, c-kvark, b-kvark, u-kvark, d-kvark, t-kvark), de csak a legkönnyebb u- és a d-kvark játszik szerepet a stabil anyagok felépítésében. A kvarkoknak antirészecskéik is vannak (például anti d-kvark).
A nehezebb kvarkok az univerzum keletkezésekor léteztek, manapság pedig a részecskegyorsítókban hozzák létre azokat, illetve a kozmikus sugarak és a Föld légkörében található atomok összeütközésekor jönnek létre. A Ds (2317) egy c-kvark és egy anti s-kvark kombinációjaként jött létre.
A kutatók visszaülhetnek az íróasztalukhoz
A fizikusok azért tartják fontosnak a felfedezést, mert a Ds (2317) váratlan tulajdonságaival jobban megismerhetik a kvarkokat összekötő erőt, ami azért különleges, mert - a természetben előforduló erők többségével ellentétben - minél nagyobb két kvark között a távolság, annál erősebb lesz. "A részecske létezése önmagában nem meglepetés, de a tömege kisebb a vártnál. A váratlan eredmény miatt azonban az elméleti fizikusok most visszaülhetnek az íróasztalukhoz." - mondta Jonathan Dorfan, a SLAC igazgatója a BBC-nek.
Bob Cahn, a Lawrence Berkeley National Laboratory munkatársa és a BaBar egyik résztvevője úgy véli, hogy a váratlan tömeg a kvarkokat összetartó erőre és a c-kvarkokra irányítja majd a kutatók figyelmét.