Hatmillió éve járunk két lábon
A Kenyában több mint hét éve talált csont mérési eredményei szerint olyan csípő- és lábszárcsont kapcsolódott hozzá, amely már a két lábon való járáshoz alkalmazkodott - számoltak be a George Washington Egyetem kutatói a Science szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban.
A combcsont az Orrorin tugenensis néven ismert emberelődtől származik - tette hozzá Brian Richmond, a kutatás vezetője. Nagyon hasonlít az australopithecusok (például Lucy) és a paranthropusok 2-3 millió éves maradványaira, amelyek viszont már kétségkívül két lábon jártak.
A csont felületét megvizsgálva a tudósok arra következtettek, hogy az izmok úgy tapadtak rá, hogy a csípő függőleges egyensúlyát megtartsák, és kiegyenlítsék a mozgásból származó folyamatos rázkódást. Az ősi és mai majmok combcsontja sokkal kerekebb, ezért a két lábon járáskor többféle irányba ható erőket nem tudja kiegyenlíteni. Az antropológusok egyetértenek abban, hogy az orrorin képes volt a felegyenesedett járásra, különbözőképpen gondolkodnak viszont a faj emberi evolúcióban betöltött szerepéről.